1. A memória fogalma:
Azonos
méretű tárolórekeszek összessége. Minden rekesznek van egy sorszáma (címe),
amivel azonosítani tudjuk. Amikor a processzor megcímez egy memóriarekeszt,
akkor ez azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt szám segítségével
megkeresi azt a rekeszt, amellyel dolgozni akar.
A mai
számítógépek memóriája Byte-szervezésű, ami azt jelenti, hogy a legkisebb
adatmennyiség, amit kezelni tudunk 1 Byte (8 Bit).
Valamennyi memóriarekesz mellett van
egy 9. bit is, az ún. paritásbit, amelynek
szerepe az esetleges tárolási hiba felismerése (redundancia). A paritásbit
értéke 0 vagy 1 lesz attól függően, hogy a rekeszbe történő íráskor páros
vagy páratlan az egyesek száma. Ha a rekesz kiolvasásakor nem felel
meg az egyesek száma a paritásbit értékének, akkor a CPU memóriahibát jelez.
2. A memóriák csoportosítása:
a. A memóriákat fizikai szempontból két csoportra osztjuk:
Feladata az egyes hardver elemek működésének irányítása, az alapvető gépi folyamatok vezérlése. Ennek tartalmát a DOS a RAM memóriába másolja (a RAM gyorsabb, mint a ROM).
- Nagyfelbontású VGA monitor
esetén:
a vezérlőkártyán
találhatunk ROM-ot.
- CMOS RAM:
Olyan kisfogyasztású memória, amely
külön akkumulátorról kapja az áramot, így a gép kikapcsolásakor sem veszti
el tartalmát. A számítógép konfigurációs beállításait
őrzi (SETUP).
- CACHE memória:
Kiskapacitású gyorsító memória