A memóriák fajtái
 

1. A memória fogalma:
    Azonos méretű tárolórekeszek összessége. Minden rekesznek van egy sorszáma (címe), amivel azonosítani tudjuk. Amikor a processzor megcímez egy memóriarekeszt, akkor ez azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt szám segítségével megkeresi azt a rekeszt, amellyel dolgozni akar.
    A mai számítógépek memóriája Byte-szervezésű, ami azt jelenti, hogy a legkisebb adatmennyiség, amit kezelni tudunk 1 Byte (8 Bit).
    Valamennyi memóriarekesz mellett van egy 9. bit is, az ún. paritásbit, amelynek szerepe az esetleges tárolási hiba felismerése (redundancia). A paritásbit értéke 0 vagy 1 lesz attól függően, hogy a rekeszbe történő íráskor páros vagy páratlan az egyesek száma. Ha a rekesz kiolvasásakor nem felel meg az egyesek száma a paritásbit értékének, akkor a CPU memóriahibát jelez.

A számítógép memóriája tartalmazza az éppen végrehajtásra kerülő programot, valamint a program által használt adatokat.

2. A memóriák csoportosítása:

    a. A memóriákat fizikai szempontból két csoportra osztjuk:

    b. Példák az egyes memóriatípusok használatára: - A BIOS-t tartalmazó memória (ROM-BIOS):

    Feladata az egyes hardver elemek működésének irányítása, az alapvető gépi folyamatok vezérlése. Ennek tartalmát a DOS a RAM memóriába másolja (a RAM gyorsabb, mint a ROM).

- Nagyfelbontású VGA monitor esetén:
    a vezérlőkártyán találhatunk ROM-ot.

- Operatív memória:
    Ennek az első 640 Kbyte-os részét hagyományos memóriának, az 1 MByte feletti részét pedig kiterjesztett memóriának (XMS) nevezzük. A DOS közvetlenül csak a hagyományos memóriát tudja kezelni.

- CMOS RAM:
    Olyan kisfogyasztású memória, amely külön akkumulátorról kapja az áramot, így a gép kikapcsolásakor sem veszti el tartalmát. A számítógép konfigurációs beállításait őrzi (SETUP).

- CACHE memória:
    Kiskapacitású gyorsító memória


 
Vissza a menühöz WWW.UJHELYI.SULINET.HU