A Darwin operációs rendszer leírása


(Mac OSX)




Az Apple bemutatta a Darwin 1.0 operációs rendszert

A Mac OS új magja, valamint a QTSS kiszolgáló szoftver több tízezer
fejlesztö számára vált elérhetövé
Los Angeles, 2000. április 5.

Az Internet World konferencián az Apple bemutatta a nyílt forráskódú Darwin operációs rendszer 1.0 változatát, mely a nyáron megjelenö Mac OS X operációs rendszer új magjára épül, és amely lehetövé teszi az új operációs rendszer UNIX szolgáltatásainak azonnali kiaknázását a Mac szoftverfejlesztök számára. Az Apple továbbá bemutatta a Darwin operációs rendszerre készített Darwin Streaming Server továbbfejlesztett változatát is. A nyílt forráskódú fejlesztés lehetövé teszi a több tízezer jegyzett Mac szoftverfejlesztö számára, hogy elvégezzék saját módosításaikat az Apple operációs rendszerének magján, a modern Mach kernelen, illetve a BSD UNIX rétegen, melyek a Mac OS X operációs rendszer alapjául is szolgálnak majd.
"A Mac OS X lesz az elsö kereskedelmi forgalomban kapható, és teljes köruen támogatott operációs rendszer, melynek magja a nyílt forráskódú fejlesztés elönyeit is magába tudja olvasztani," mondta Philip Schiller, az Apple nemzetközi termékmenedzsmentért felelös alelnöke. "Az új Darwin 1.0 kiadás a legkorszerubb operációs rendszeri technológiákat ötvözi, de nyitott a fejlesztök, és a felhasználók felé, hogy a Mac társadalom legjobb elképzeléseit is beilleszthessük a Mac OS jövöjébe."
Az új Darwin a FreeBSD és a Mach 3.0 kernel elemeire épül, és támogatja a Kernel Extension Developer Kit (KDK) technológiát, további eszközvezérlök és modulok fejlesztése érdekében. A Darwin 1.0 megnyitja a fejlesztök elött a Mac OS X legfontosabb kódrészleteit is, ami lehetövé teszi számukra, hogy programjaik jobban kihasználhassák a Mac OS X új szolgáltatásait, és megnövelt teljesítményét. A Darwin 1.0 processzor-független, így egyaránt képes muködni PowerPC és Intel környezetben.
A Darwin 1.0 kiegészítéseként, az Apple bemutatta a Darwin Streaming Server továbbfejlesztett változatát is, mely a Mac OS X Server 1.2 operációs rendszerre hozzáférhetö QuickTime Streaming Server nyílt forráskódú változata. A Darwin Streaming Server új kiadása már Windows NT kiszolgálón is üzemelhet, az eddig támogatott Mac OS X, FreeBSD, Linux és Solaris platformok mellett.
Az 1970-es években az Apple robbantotta ki a személyi számítógépek forradalmát az Apple II-vel, és újraformálta az iparágat 1984-ben, a Macintosh számítógéppel. Az Apple legfontosabb célkituzése, hogy a legjobb számítástechnikai termékeket és szolgáltatásokat kínálja legfontosabb vásárlói: a tanulók, oktatók, mérnökök, muvészek, otthoni felhasználók és üzletemberek számára, a világ több mint 140 országában, egyedülálló hardver és szoftver termékei, valamint Internet szolgáltatásai által.

Az alaprendszer

A nyílt titok

Az új operációs rendszer magja ­ Darwin névre hallgat ­ az Apple mérnökeinek és a nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztök közössége legfényesebb koponyáinak közös eröfeszítései során fejlödött ki, ám evolúciója a mai napig töretlenül zajlik.




A Darwin DNA-ja

A Darwin lelke, központi szegmense az ún. rendszermag, vagy kernel, amely az operációs rendszer és a hardver közti kommunikációt hivatott elvégezni. A rendszermag a Carnegie-Mellon Egyetem FreeBSD 3.2 rendszerének Mach 3.0 kernelén alapszik (amely a kaliforniai Berkeley Egyetem BSD 4.4-Lite rendszerére épült) ­ a modern kor két legelismertebb operációsrendszer projektjéböl származó, széles körben elterjedt és kedvelt technológiák.

Védett és virtuális tár

Egy modern operációs rendszernek nem csak a folyamatos üzemelést kell biztosítania, hanem a betáplált adatok, a tárolt információk sérülés, netán adatvesztés elleni védelmét is. Ezért a Darwin modern, robosztus tárvédelmi technológiával van felszerelve, amely minden futó programnak, vagy folyamatnak kizárólagosan használható, saját társzeletet biztosít. Ez azért jó dolog, mert ha az egyik program hibát produkál és esetleg lefagy, a többi, párhuzamosan üzemelö folyamat tovább muködhet a saját, izolált tárterületén. Ha valami probléma támad, nem kell újraindítani a számítógépet. A Darwin egyszeruen leállítja a hibát okozó programot és felszabadítja a hozzá rendelt tárterületet, így a munka vagy játék megszakítás nélkül folytatódhat. A Darwin egy szuper hatékony virtuálistár-kezelö rendszert alkalmaz a különféle programok társzükségleteinek dinamikus kielégítésére. Nem kell tovább törödni azzal, hogy a programok, pl. a Photoshop mekkora tárterületet is kapjon egy gigászi dokumentum megnyitásához. Amikor egy programnak több tárra van szüksége a korábbinál, a virtuálistár-kezelö pontosan a szükséges mennyiséget bocsájtja rendelkezésre, méghozzá teljesen önmuködöen.

Gyors és szabványos hálózatkezelés

A Darwin az ipari szabvány BSD hálózatkezelö szoftverkomponenst tartalmazza, mely az Interneten ma használatos TCP/IP technológiák alapját képezi. A rendszer beépített támogatást nyújt a PPP protokollhoz, így könnyen elérhetövé válnak a távoli hálózatok modemen keresztül. Természetesen a teljes köru AppleTalk támogatás is megtalálható a jelenlegi Macintosh hálózatokkal való fennakadásmentes együttmuködés érdekében. A rendszer része a nagyon népszeru Apache webkiszolgáló is ­ az Interneten üzemelö webhelyek több, mint felét szolgálja ki ­, amely kellöen barátságos felületet kapott ahhoz, hogy az íróasztali állománymegosztáshoz is használható legyen.

Fejlett meghajtóprogram kezelés

A turbófeltöltövel ellátott perifériakezelö alrendszerének köszönhetöen a Mac OS X igencsak fürgén szállítja még a nagyméretu adatokat is az olyan eszközök között, mint a háttértárolók, nyomtatók vagy digitális videókamerák. A rendszer képes továbbá párhuzamosan futó alkalmazások egyideju kiszolgálására is ­ vagyis egyszerre több program is hozzáférhet a különféle perifériákhoz, mégsem történik drasztikus teljesítménycsökkenés. Ezt az Apple mérnökök a Macintosh szellemében, valódi Plug-And-Play módon készítették el: a külsöleg illesztett merevlemezek, digitális kamerák és egyéb kiegészítök önmuködöen felbukkannak a Finder-ben a könnyu és azonnali használatbavételhez.

Rendszerszintu feadatosztás

Természetesen mindenki olyan operációs rendszerre vágyik, amely egyszerre több feladatot is el tud látni ­ az éppen használt program kiszolgálása mellett a háttérben futó folyamatokat is gyorsan hajtja végre. A Darwin erre is képes a feladatok rendszerszintu szétosztásával, felügyeletével ("preemptive multitasking"). Folyamatosan ellenörzi a számítógép processzorát, a felmerülö feladatok fontossága szerint sorbarendezi az aktuális tennivalókat, biztosítja a lehetö legoptimálisabb kihasználtságot és az adott folyamat számára szükséges eröforrásokat. Korábban a komplikált muveletek, mint pl. áttunések kiszámítása, vagy kész videóanyagok tömörítése az iMovie szoftverben ­ melyek rendszerint hosszú perceket, netán órákat vesznek igénybe ­ teljes egészében lekötötték a processzort, az adott folyamat befejezéséig a gép nem volt képes mással foglalkozni. A Mac OS X rendszerszintu feladatosztása segítségével azonban a számítógép akkor is reagál, ha a háttérben hosszú, komplikált folyamatokat végez; fennakadás nélkül fogadható email, ellenörizhetö egy weboldal vagy végezhetö más munka a feldolgozás ideje alatt is.

Szimmetrikus processzorkihasználás

A Darwin támogatja a duálprocesszoros Power Mac G4 számítógépeket. Kihasználja a két processzor adta elönyöket, amikor önmuködöen szétosztja a futó programok különbözö folyamatait közöttük. Az egyik processzort használhatja például egy bonyolult képátalakítás feldolgozásához, míg a másikon MP3 állományokat készít. A Mac OS X alatt minden egyes program részesül a teljesítménynövekedésben ­ a programozóknak semmilyen speciális tennivalójuk nincs a második processzor kihasználásához. ám az eleve párhuzamos feldolgozásra készített ("multithreaded") programok, melyek a rendszerszintu feladatosztásból különösen sokat profitálnak, akár kétszer nagyobb sebességet is elérhetnek. így tehát a komplikált képfeldolgozások, videó tömörítések, MP3 kódolások akár kétszer gyorsabbak is lehetnek a Mac OS X rendszert futtató Power Mac G4 számítógépeken.

Fájlbarát

A Mac OS X ismeri és támogatja a HFS Plus (Macintosh Fejlett) fájlformátumot a Macintosh örökségnek köszönhetöen, és természetesen továbbra is használja az ISO 9660 CD-ROM formátumot. Ezen túlmenöen azonban rendelkezésre bocsájtja az UFS nevu, a Macintosh felhasználók számára új rendszert is, amely a szabványos UNIX formátumokhoz és a POSIX szabványgyujteményben foglaltakhoz hasonló ­ megkönnyítve így pl. azon fejlesztök dolgát, akik különféle más UNIX rendszerekre készített kiszolgálóprogramokat szeretnének a Mac OS X-en elérhetövé tenni. A Mac OS X számos állománykiszolgáló protokollt támogat a hálózaton keresztül: az AFP klienseket (Apple File Protocol, a Mac OS 8 és Mac OS 9 állománymegosztási technológiája), NFS klienseket (Network File System, a UNIX világ domináns állománymegosztási rendszere), és a WebDAV-ot (egy most elterjedöben lévö Internet szabvány a weben keresztüli állománymegosztásra). A nyílt technológiának köszönhetöen független fejlesztök tovább növelhetik a használható protokollok és szolgáltatások sorát.

Használat


  • Az új Finder


    • A Mac OS korábbi vátlozataiban a "Finder" az egész íróasztalt jelentette. A Mac OS X-ben a Desktop és a Finder két különbözö dolog. A Desktop ­ a munka- (vagy játék-) terület ­ átörökölte a korábbi íróasztal szolgáltatásokat és muködési jellegzetességeket, méginkább segítve az átállást. A Mac OS X nyílvános bétatesztjének felhasználói visszajelzései alapján az íróasztal ismét visszakapta az Alma menüt és a menüórát. Az újratervezett Finder háromféle nézetben képes megmutatni a fájlrendszert. A Mac OS 9 felhasználók számára már ismerös és kedvelt lista és ikonnézet mellet a Mac OS X Finder egy új, ún. oszlopnézetet is elérhetövé tesz, mellyel sokkal könnyebbé válik a szerteágazó, mély mappahierarchiák böngészése, egyetlen ablakban való áttekintése. Az átalakított Finder segítségével érhetök el a számítógép és a hálózat eröforrásai. A hálózat integrálásának eredményeképp a különféle AppleShare kötetek és egyéb hálózat fájlrendszerek épp ugyanolyan egyszeruen kezelhetök, mint a helyi merevlemez tartalma. Egyszeru, és ismerös felületet nyújt a fájlok, programok és a Mac-hez illesztett egyéb eszközök kezeléséhez ­ a külsö FireWire és USB merevlemezektöl a CD és DVD meghajtókon át a digitális kamerákig, az Internetig.
    Ha a Ragacsok nélkülözhetetlen segítötársává váltak a korábbi rendszerek használata során, akkor megnyugodhat, a program egyike azon eszközöknek, melyek fennakadás és módosulás nélkül használhatók továbbra is a Mac OS X alatt. Továbbra is feljegyezheti fontosabb tennivalóit sárga, kék, zöld, rózsaszín, lila vagy szürke "cetliken". Ebben az értelemben amennyi minden változott, annyi minden maradt a régiben. De a továbbfejlesztések, javítások is fel fognak tunni. Azon felhasználók, akik inkább tárolják, és nem törlik a már nem használt dolgokat, szintén jó a hír: az áttervezett Finder nagyban leegyszerusíti a fájlok tárolását, szervezését, átvitelét.

  • A gombsor


    • Az Apple felismerte, hogy minden felhasználó saját stílusához, munkamódszeréhez szeretné igazítani a Finder-t, ezért az elötelepített gombok közül mindenki kiválogathatja azokat, melyeket az ablakokban szeretne látni, söt, egyedileg kijelölt mappákhoz vezetö gombokat is készíthet. ám ha nem kívánja használni a gombokat, el is rejtheti öket az ablak jobb felsö sarkában található gombbal.

  • A Dokk


    • A Dokk egy a Mac OS X számos újdonsága közül. A képernyö alsó szélén található eszköz azonnal elérhetövé teszi a Mac-en használt legfontosabb dolgokat. Mindent befogad, legyen az dokumentum, program, webhely vagy akár QuickTime film és a Mac OS 9 felhasználók számára már innen-onnan ismert szolgáltatásokat egy helyen, gyakran új megközelítésben, de mindenképpen leegyszerusítve és intuitíve teszi elérhetövé (mint pl. az eddig szeparáltan használható Alma menü és Program menü szolgáltatások).
    Ha egy dolgot gyorsan- és bármikor elérhetövé kell tenni, elég egyszeruen bedobni a Dokkba. Ez ráadásul akár egy webcímmel is megtehetö ­ elég egyszeruen az Internet Explorer, vagy a Finder ablakából a Dokkba húzni.
    A Dokk továbbá annyi dolgot tárol, amennyit csak belehelyezünk. Az új elemek befogadásához egészen a képernyö széléig tud növekedni, ami után arányosan csökkenti az ikonok méretét. Az ilyen csökkentett méretu ikonok könnyebb felismerhetösége érdekében a Mac OS X új szolgáltatást vet be: az egérmutató alatti ikont kinagyítja a beállított méretre.
    A Dokkba tett elemek ikonja hasznos információkat nyújt az adott program állapotáról ­ a levelezöprogram ikonja elárulja például, ha új levél érkezett. A képeket elönézetben tárolva a Dokk megmutatja azt kicsiben, így kinyitás nélkül is látható a tartalma.
    A korábbi Programváltó sem hiányozhat senkinek, hiszen a programok közti váltás most még egyszerubb: a Dokk megfelelö ikonjára bökve hozható elötérbe a kívánt alkalmazás. Ha nem világos, hogy a Dokk adott eleme micsoda, elég rávinni az egérmutatót, az adott fájl vagy program ikonja megnövekszik és megjelenik a neve is.
    A Dokkal módosíthatók a leggyakrabban elövett rendszerbeállítások. Az adott ikonra bökve és az egérgombot nyomvatartva felbukkan egy kibomló menü, amelyböl azonnal kiválasztható a megfelelö új beállítás, és az varázsütésre nyomban aktivizálódik.
    Ezenkívul a Dokk nyílvántartja a futó programok kinyitott ablakait is, így könnyedén ugrohat a megfelelöre ­ akkor is, ha történetesen 50 darab van nyitva. Csak bökjön az ablak ikonjára és tartsa lenyomva az egérgombot, hogy megjelenjen az ablak címe és egyéb lehetöségek, mint pl. a program bezárása. Ha egy Finder mappát tárol a Dokkban, a kibomlómenüjéböl navigálhat az onnan kinduló mappahierarchiában ­ érdemes kipróbálni, garantáltan tetszeni fog!

  • Grafika


    • Az Apple a Quartz, a QuickTime és az OpenGL ötvözésével ­ három a manapság elérhetö legeröteljesebb grafikus technológia közül ­ a Macintosh számítógépeket olyan grafikus képességekkel ruházza fel, amely messze túlmutat korunk más, íróasztalra épülö operációs rendszerein.

  • Nagyon csinos, nagyon szabványos


    • Az Internet-szabványként elterjedt PDF formátumra építve az eröteljes Quartz 2D grafikus rendszer valósideju képfeldolgozást, élelmosást, kiemelkedö minöségu PostScript grafika készítést tesz lehetövé.
    Az aranyláz keltette roham eltörpül ahhoz képest, amit a kreatív professzionális felhasználók a Quartz felfedezése után produkálnak majd. Mert a korábban éles grafikus elemek a Quartz segítségével dármai minöségjavuláson mennek keresztül akkor is, ha erösen felnagyítják azokat.

  • Quartz a hétköznapokban


    • A Quartz hatása a Mac OS X Aqua felhasználói felületén is fülön csíphetö. A Quartz teljes nehézfegyverzetére támaszkodva az Aqua olyan trükkökre is képes, mint pl. az áttetszö vezérlöelemek és menük, az ablakok látszólagos térbeliségét adó árnyékok és egyéb grafikus effektusok.

  • Beépített PDF támogatás


    • A fentieken kívül a rendszer beépített PDF támogatással rendelkezik, így nyújt PDF-szerkesztési, beágyazási és mentési ("Save To PDF") szolgáltatásokat minden egyes Mac OS X program részére. Soha nem volt még olyan egyszeru a grafikus dokumentumok elkészítése, felhasználása, mint a Mac OS X rendszerrel. Mivel pedig a Quartz szolgáltatások minden Mac OS X alkalmazás számára elérhetöek, a Macintosh fejlesztök teljesen új kreatív eszközök egész garmadáját vehetik igénybe.

  • Teljesítmény fokozás


    • Az Apple beépítette új rendszerébe az OpenGL rendszert is ­ közkedvelt 3D grafikus technológia, amit olyan szoftverek használnak, mint pl. az id Software Quake 3 Arena, vagy az Alias|Wavefront Maya. A Darwin optimalizált struktúrájának hála az OpenGL teljesítménye eddig nem látott szintre emelkedett a Mac OS X-ben, így a Macintosh a legotpimálisabb számítógép a 3D játékok és a szuper-valósághu grafikus alkalmazások számára.
    A Mac OS X természetesen tartalmazza a QuickTime technológiát is, amely a digitális korszak egységes felülete a többféle forrásból, különféle célból készített tartalom készítéséhez, lejátszásához. A QuicTime az Internet multimédia szabványa, és ez a lelke az iMovie és Final Cut Pro ­ az Apple piacvezetö videószerkesztö szoftverei ­ messzemenö kompatibilitásának is. A QuickTime lehetövé teszi élö videóesemények követését az Interneten, MP3 zenék készítését, vagy a saját, otthoni videók vágását. A Mac OS X programok minden olyan audió, videó vagy képi adatot felhasználhatnak, beágyazhatnak, amit a QuickTime felismer ­ márpedig ezek nagyjából lefedik az összes olyan Internetes formátumot, amit érdemes nézni, hallgatni.
    Készítette : Márton Tibor G-2In2
    Források :
    http://www.apple.hu/news/2000-04/darwin1.html
    http://www.matrix68.hu/apple/macosx.html