Novell NetWare 4.11

A NetWare szerver-kliens alapú hálózatot működtető hálózati operációs rendszer.

Az operációs rendszer részei

A NetWare operációs rendszer nagyobb része a szerveren helyezkedik el. Az operációs rendszer részét képező, úgynevezett kliens programok a munkaállomáson találhatók és arra szolgálnak, hogy a munkaállomás a kapcsolatot fel tudja venni a szerverrel. A fájl szerveren a hálózatban található munkaállomások kiszolgálására orientált hálózati operációs rendszer fut. A hálózati operációs rendszer révén a munkaállomások felől elérhetők a szerveren tárolt hálózati és alkalmazói programok, valamint adatok. A hálózati operációs rendszer feladata a különböző kérelmek kiszolgálása, illetve az ezzel kapcsolatos adminisztráció elvégzése.
A Novell NetWare 4.x rendszer szerverének IBM-PC gépre való installálása során a szoftverek egy részét a szerver merevlemezes egységének DOS partíciójába másolják. A hálózati operációs rendszer nagyobb része a NetWare partícióba kerül.

A szerver indítása

A DOS alapú szervergép bekapcsolásakor a gép memóriájába a DOS operációs rendszer töltődik be. A DOS partícióban elhelyezett programok között található az installálás során felmásolt SERVER.EXE program, amellyel elindul a NetWare rendszer és lehetővé válik a NetWare partíció elérése. A program futása során különféle, a hálózati operációs rendszer számára szükséges hálózati szoftverek töltődnek a gép memóriájába, háttérbe szorítva a DOS operációs rendszert.
A szerver indításakor a DOS partícióban lévő STARTUP.NCF állományban meghatározott programok automatikusan (pl.: lemezvezérlő program) töltődnek be. Ez teszi lehetővé, hogy a Novell hálózatból a lemezt el tudjuk érni. A SYS kötet felépülése után a SYSTEM jegyzékben található AUTOEXEC.NCF állományban felsorolt programokat a szerver indításakor automatikusan hajtja végre.

Belépés a Novell NetWare 4.x rendszerbe

A Novell NetWare hálózat minden egyes felhasználójának egyéni környezetet biztosít, amelyet a rendszergazda definiál. A hálózati operációs rendszernek tehát fel kell ismernie a bejelentkező felhasználót. Ez a login, a bejelentkezési procedúra. A NET.CFG-ben meghatározott első hálózati meghajtó nevet a rendszer a megtalált szerver LOGIN jegyzékéhez rendeli. Ebben a könyvtárban van a LOGIN.EXE nevű fájl. Ezt a fájlt futtathatja a bejelentkezni kívánó felhasználó. A futás során a program bekéri a felhasználó nevét. A begépelt név átkerül a szerverbe, a hálózati operációs rendszer megvizsgálja érvényességét, esetleg jelszót is kér, ha azt a rendszergazda előírta vagy a felhasználó saját jól felfogott érdekében előzőleg magának beállított. Csak ismert névvel és helyes jelszóval lehet a hálózatba bejelentkezni.
Több szerveres hálózat esetén paraméterként a szerver azonosítóját, vagy az NDS fa nevét is meg kell adni. Ezután válik elérhetővé a felhasználó számára a névhez tartozó hálózati környezet.
A rendszer minden felhasználót egyedi azonosítóval lát el, majd ezt a regisztrációs adatokkal (név, jelszó, felhasználói jogok, stb.) együtt tárolja a nyilvántartásában (az NDS rendszerben).
Sikeres bejelentkezés esetén végrehajtódnak a közös, a profil és a felhasználói Login Script-ekben meghívott programok.

Az SFT rendszer

A rendszer hibatűrő képessége, háromféle szintű lehet.

SFT I szint

A lényege a hibatűrő rendszernek az, hogy a szerver merevlemezére való írási műveletet a rendszer szoftver úton ellenőrzi és hibás területre kerülő adatokat inkább átirányítja az ún. hot fix területre. A lemez üzembe helyezésekor a NetWare partíció létrehozásánál kérdezi meg az installáló program, hogy mekkora legyen ez a terület. Általában a lemez kapacitásának 2%-át kínálja fel alapértelmezésként. Az SFT I szintű rendszerek esetén csak ez az ellenőrzés üzemel.

SFT II szint

Lehetővé teszik a rendszer duplázását, illetve tükrözését is. Két egyforma típusú lemez használható erre a célra, a munkalemezen és a tükör lemezen lévő információ megegyezik, az egyik lemez meghibásodásakor lehetőség van a másik használatára mindaddig, amíg a hibás lemezt ki nem javítják. A lemezduplázásos módszer megvéd a lemez-adapterkártya hiba következtében fellépő információvesztéstől.

SFT III szint

Ez esetben a szerver tükrözését teszik lehetővé. Ha az egyik szerver meghibásodik, a rendszer továbbra is üzemel, természetesen jelzi a konzolon, hogy a tükör szerver meghibásodott. A szerver helyreállítása után a tükrözés ismét bekapcsolható.

Az elektronikus levelezés

A NetWare MHS rendszere lehetővé teszi a felhasználóknak a NetWare 4 hálózaton az elektronikus kommunikációt. Az MHS a szokásos elektronikus üzenettovábbítással kapcsolatos szolgáltatásokat, például az elektronikus levelezési lehetőséget, a megosztott határidőnaplók közös használatát, stb. biztosítja.

A mentési rendszer

Az SMS rendszer segítségével a szerveren lévő összes információ, még az NDS, azaz a hálózati címtár is, valamint a munkaállomások merevlemezein lévő információ háttérmentésre alkalmas adattárolóra, streamerre vagy DAT eszközre menthető. A mentésre az az eszköz alkalmas, amelyiken fut egy TSA program. Ez a program, amit magyarul a mentés tárgyául szolgáló ügynöknek nevezünk, az SBACKUP program számára lehetővé teszi az ügynök által felkínált erőforrások mentését és visszatöltését.

A mentési rendszer fajtái

Az alábbi táblázat mutatja, hogy milyen rendszerű mentéseket alkalmazhatunk.

Típus	Mentendő adat	Archív bit
Teljes	Összes adat mentésre kerül	Törli az archív bit beállítást
Növekményes	Csak az új és a módosított adatokat menti	Törli az archív bit beállítást
Különbségi	Az utolsó teljes mentés óta keletkezett és módosított adatokat menti	Nem törli az archív bitet
Szabadon választott	Megadott adatokat ment	Megadható, h. törölje vagy ne az archív bitet

A NetWare Application Manager

Az alkalmazás objektum létrehozására és menedzselésére a NetWare Application Manager szolgál. Ez a NetWare Administrator alatt fut a Windows'95 munkaállomásokon. A program lehetővé teszi, hogy alkalmazás objektumokat lehessen létrehozni. Ez úgy történik, hogy az új objektum létrehozásakor a NetWare Administrator megjeleníti az objektum típusok listáját. Ebből ki kell választani a futtatandó alkalmazásnak megfelelő objektumtípust, majd hozzárendelni a megfelelő jellemzőket az alkalmazási objektumhoz.
Az alkalmazás objektumok a futtatandó alkalmazásnak megfelelően a következő típusúak lehetnek:

DOS
Windows 3.1x
Windows'95
Windows NT

Az alkalmazás objektumok jellemzőinek beállításakor mód van arra, hogy kijelöljük az alkalmazáshoz tartozó erőforrásokat, például meghajtó összerendeléseket vagy nyomtató portokat, stb.
A beállítható jellemzők a következők:

Azonosító ikon készlet címe, a futtatható fájl elérési útja
A környezeti változó parancssor paraméterei, munkajegyzék
Meghajtók/porta beállítások, meghajtó összerendelések és átirányítási portok
Az alkalmazás leírása (opcionális)
Script definíciók : indítás előtti beállítások és befejezés utáni rendbetevő scriptek (például a hálózati meghajtó összerendelésekre)
Kapcsolat definíció az alkalmazás számára a kapcsolat támogatására
A felhasználó és a konténer objektum kapcsolatainak meghatározása

Memóriakezelés

A NetWare 4.x egy tömbben kezeli a memóriát, szemben a NetWare 3.x-es verzióival, ahol legalább öt ilyen terület volt. Ezáltal a programok hatékonyabban tudják a rendelkezésre álló memória területet kihasználni. A memóriakezeléshez az un. paging módszert használja, amit az Intel 80386/80486 és a Pentium processzorok lehetővé tesznek. A NetWare 4 a memóriát szegmensekre osztja és laptáblák segítségével kezeli a címeket. Mindegyik laptábla bejegyzés egy 4kByteos területre mutat. A lapok egy csoportját domain-nek nevezik. Ez a lapozási technika lehetőséget ad a memória bizonyos területeinek védelmére oly módon, hogy bizonyos lapokhoz nem enged hozzáférést.

Memóriavédelem

Az operációs rendszer megvédhető az összeomlástól, ha a rosszul megírt NLM-programot futtatunk. Az ilyen számunkra ismeretlen hatású NLM-eket elkülönített memória területen lehet futtatni. Ha a szerver indításakor az operációs rendszer betöltése előtt a DOMAIN.NLM modult is betöltjük.

Fájlrendszer

A NetWare 4.11-ben a NetWare fájlrendszer még hatékonyabban támogatja a hosszú fájlnevek használatát, mint az előző rendszerek, valamint DOS kötetenként 16 millió jegyzék bejegyzés lehet. A NetWare kötetek sokkal gyorsabban épülnek fel, mint a korábbi változatok esetén.

Hosszú fájlnevek támogatása

NetWare 4.11 rendszernél a LONG.NAM modul lehetővé teszi a Windows'95, Windows NT és OS/2 munkaállomások által használt hosszú nevek használatát a NetWare kötetekben. Mivel a hosszú nevek használata manapság alapkövetelmény, a LONG.NAM a szerver alapkonfiguráció részét képezi. A NetWare előző 4-es verzióiban az OS/2 elnevezéseket az OS2.NAM modul használata biztosította.

Macintosh kliens gépek támogatása

Az új NetWare kliens szoftver a MAC OS rendszerre lehetővé teszi, hogy a Macintosh munkaállomás a NetWare hálózattal Apple Talk Protocol használata nélkül tudjon kommunikálni.

UNIX felhasználók támogatása

Az NFS szoftver transzparensen egyesíti a UNIX rendszereket a NetWare 4 fájlrendszerével, így biztosítva a UNIX felhasználóknak a NetWare környezet elérését az eredeti operációs rendszerükből.

32 bites NetWare kliens

Az új 32 bites NetWare kliens szoftver programjával hatékonyabban szolgálja ki az ilyen munkaállomást. A kliens program felépítésének alapját a NetWare DOS Requester szoftverből eredő architektúra képzi. Biztonságos kapcsolattartást eredményez, ugyanis észleli a munkaállomás hálózati környezet változásait és a hálózati szolgáltatás helyreállítása után (például: a szerver visszakapcsolása esetén) a kapcsolat automatikusan helyreáll. Nem kell a gépet újra indítani kábelszakadás vagy szerverhiba esetén.
Gyorsabb kapcsolatot biztosít, hiszen a gyakran használt adatokat és a hálózati információkat eltárolja, kisebb hálózati forgalmat eredményezve. Több katalógusfa érhető el és 16 bites LAN meghajtókat és NDIS csatolókat is támogat. A Windows'95 és Windows NT kliens programok a rendszer indításakor automatikusan töltődnek be és nincs szükségük a NET.CFG fájlra. Ugyanis a konfigurációs beállítások a registry-ben rögzítődnek.

Adatok nagy kapacitású háttértárolón való tárolása

Az adatok áthelyezési lehetősége a szerver merevlemezének hatékonyabb kihasználása érdekében lehetőséget teremt a NetWare 4.x verzióiban arra, hogy a régóta nem használt adatokat, állományokat ne a szerver merevlemezén, hanem egy külső nagy kapacitású háttértárolón, egy jukebox-on tárolják. A jukebox tulajdonképpen egy több CD lemezt tartalmazó tárolóegység, amelyben egy mechanizmus gondoskodik arról, hogy mindig a megfelelő CD kerüljön alkalmazásra. Ezt a nagy kapacitású háttértárolót HCSS - nek nevezik. A HCSS rendszer használata és a data migration funkció bekapcsolása esetén a szerver merevlemezéről a régóta nem használatos fájlok automatikusan átkerülnek a jukebox-ban lévő CD-kre. Amennyiben a felhasználó egy ilyen fájlt meghív, a rendszer azt visszatölti a merevlemezre. A felhasználó mindebből szinte semmit nem vesz észre, legfeljebb egy kicsit lassabban fog hozzáférni ehhez a régen használt állományához.

Kötetek

A hálózatban több szerver is működhet, illetve több lokális hálózat is összeköttetésben állhat egymással. Egy szerver több merevlemezzel is rendelkezhet, valamint egy lemez több partícióra osztható. A NetWare partíció is több kötetből állhat. A kötetekre való osztást az indokolja, hogy a védelmi rendszert erősítheti, ha a ritkán használatos titkos adatokat tartalmazó köteteket csak szükség esetén építjük fel, ugyanis ekkor töltődik be a memóriába a kötet fájl elhelyezési és katalógus táblája. Amikor már nincs a kötetre szükség, azt lebonthatjuk.
A köteteket kötelezően SYS kötetnek kell nevezni. A kötet neveknek ékezetes karakterek nélküli, lehetőleg rövid neveket adjuk!
A fájlrendszer figyeli a NetWare köteteken lévő szabad helyeket és ha szükséges végleg töröl a már letörölt állományokból.
A NetWare 4.x rendszerben a kötet mérete meghaladhatja a NetWare partíció méretét az adott lemezen, vagyis, ha a kötetben lévő adathalmaz dinamikusan nő, lehetőség van további lemezek üzembe helyezésével a kötet méretét növelni.
A kötet létrehozásakor adható meg, hogy mekkora elhelyezési egységekkel, azaz blokkméretekkel kívánunk dolgozni az adott köteten.

A fájl elhelyezési tábla, más néven a FAT

A fájl elhelyezési tábla tulajdonképpen egy index tábla, amely azokra a blokkokra mutat, ahol a lemezen a fájl elhelyezkedik. Mivel egy fájl a lemezen fizikailag szétszórva, nem egymás utáni blokkokban is elhelyezkedhet, a rendszer a FAT táblából a helyeket láncolással szedi össze. A FAT tábla a katalógus bejegyzések táblájához, azaz a DET táblához kapcsolódik, hiszen a fájl kezdeti blokk számát a DET tábla találja meg. Természetesen mindegyik kötet rendelkezik FAT táblával. Ha a fájl meghaladja a 64 blokkos méretet, a rendszer a fájl gyorsabb elérése érdekében egy turbo FAT indexet generál, amibe az összes FAT bejegyzést erre a fájlra vonatkozóan csoportosítja.

Automatikus tömörítés elve

A NetWare 4.1x rendszerébe beépített automatikus fájltömörítési lehetőséggel a lemez kapacitásának kihasználását hatékonyabbá teszi. Egy bizonyos idő eltelte után a rendszer automatikusan tömöríti az ezalatt az idő alatt nem használt fájlokat. A felhasználó számára a fájl minden további nélkül elérhető, a kibontás is automatikus.

Jegyzékszerkezet

A DOS jegyzékszerkezethez hasonlóan épül fel, hierarchikusan, fa struktúrába szervezett formában.

Ál-gyökérszint

A jegyzék szerkezetben bármelyik aljegyzék szint logikailag gyökérnek jelölhető. Ezzel a módszerrel a felhasználó által használt aljegyzék úgy viselkedik a felhasználó számára, mintha gyökér szintű lenne, a felhasználó nem tud véletlenül a CD paranccsal például elmenni egy szinttel feljebb ebből a könyvtárból. Ezenkívül vannak olyan alkalmazások, amelyek csak gyökérből tudnak dolgozni, oda írni, onnan olvasni akarnak fájlokat. Tekintettel arra, hogy a fizikai gyökérszinten (a kötet szintjén) nem célszerű jogosultságot kiosztani az örökölhetőség miatt, ez a megoldás nagyon kényelmes környezetet biztosít.

Készítette:
Szabados Sára, G-201i