Rommel rövid élete 1918-ig

Erwin Rommel 1891. November 15-én született a Würtembergi Választófejedelemség Schwaben tartományában, az Ulm melletti Heidenheimben. Apja itt volt iskolaigazgató és Erwin a négy gyermek közül a második volt. Gyermekkora normálisan telt, és semmi jelét nem adta, hogy, egyike azon keveseknek akik, ha rövid időre is de befolyásolják majd a történelmet. Amiben mégis átlagon felülit nyújtott, az a matematikai tudománya volt, és a természet szeretete. Ha éppen nem a bonyolult matematikai számításokat kihívásával foglalkozott, akkor hatalmas és magányos túrákat tett. Később kerékpározott, télen síelt és sikeresen próbálkozott a vitorlázó repüléssel is. Mivel apja a porosz-francia háborúban tüzértisztként szolgált, legidősebb fiát is katonai pályára szánta. Így hát Erwin Rommel 1910 júliusában bevonult kadétnak a 6. Würtembergi gyalogezredbe. Szolgálata alatt kivívta elöljárói elismerését, előbb tizedessé, majd őrmesterré léptették elő. Mindezek után sikerrel felvételizett a Köngliche Kriegschuléban. Rommel hadnagy az anyaezrednél, a würtembergi 6-osoknál újoncok kiképzésével foglalkozott, kevés szabadidejét pedig a sportolásnak szentelte. Ulmban egy tiszti bálon ismerkedett meg Lucy Mollinnal, egy nyugat-poroszországi földbirtokos leányával. Majd feleségül vette, de a romantikus románcot félbeszakította a 1914 augusztusában a háború. Ezrede az 5. német hadsereg részét képezte, amely az Ardennek térségébe vonult fel. Rommel szakasza felderítő feladatokat kapott. Rommel javaslatára átkaroló mozdulattal sikerült a németeknek bevennie Verdunt. Ennek azonban nagy ára volt, Rommel súlyos sebet kapott. A Stenayban felállított tábori kórházban ápolták és itt tudta meg, hogy kitüntették a II. osztályú Vaskereszttel. Rommel 1915 januárjában visszatért egységéhez, az már nem volt támadásban. Sőt az egész német hadsereg lendülete megtorpant. A szembenálló felek aknamezőkkel és drótakadályokkal díszített lövészárkokban rendezkedtek be. Így hát a közben szakaszparancsnokból századparancsnokká avanzsált Rommel is egy lövészárokban találta magát, amely az Argone sáros erdein keresztül húzódott. Ezután Rommel a háború elkövetkező eseményeiben sikeresen harcolt az ellenséggel és megkapta az I. osztályú Vaskeresztet, 1915 szeptemberében áthelyezték az elit Würtembergi Gebirgsbataillonhoz, vagyis a hegyivadász zászlóaljhoz. Rommel kitűnően vezényelte csapatát és sikereket ért el. Hamarosan megszerezte a Pour le Mérité Érdemrendet. 1918-ban a háború Németország vereségével hamarosan végett ért.

Ugrás a kezdőlapra