A GNU hurd definíciója:

A GNU Hurd a UNixhoz hasonlóan egy mag, ami beállítja az alapot a GNU operációs rendszernek.
Ez 1990 óta fejlesztés alatt volt a GNU Project által a GPL alatti szabad szoftvereként.A hurdnak az a célja, hogy funcialitásban, és biztonságban felülmúlja a UNIX magokat, míg velük nagyrészt begegyező marad.

Kep forras: Richard Stallman
A világon sok programozót inspirált a GNU Projekt, amelyet Richard M. Stallman (RMS) indított útjára. A szabad szoftveres megmozdulás célja az volt, hogy szabadon felhasználható, minőségi szoftvereket készítsen és terjesszen. Stallman karrierjét a MIT Artifical Intelligence Laboratory osztályánál kezdte. 1983-ban Stallman elkészítette a híres kiáltványát, amellyel deklarálta a GNU projekt elindulását. A GNU név egy rekurzív mozaikszó, amely a 'GNU is Not Unix'-ot takarja. Stallman álma egy szabadon felhasználható operációs rendszer elkészítése volt. Ennek elkészítéséhez azonban először egy fordítóprogramra és egyéb fejlesztő-eszközökre volt szükség. Kezdetnek 1984-ben Stallman nekiállt megírni a GNU C Compiler-t (GCC - GNU Compiler Collection). 1991-re a GNU projekt számos fejlesztő-eszközt készített. A régen várt Gnu C fordító is rendelkezésre állt, így tulajdonképpen semmi nem állt Stallman elképzelésének útjába. Egyetlen dolog hiányzott még RMS víziójából: a szabad operációs rendszer. Akkoriban MINIX-et licencelni kellett. Közben elkezdődött a GNU operációs rendszer fejlesztése is. Ez a GNU/Hurd névre hallgatott, de a kilátások szerint nem lehetett hivatalos megjelenésére számítani néhány éven belül (azóta sem jelent meg).

A GNU Hurd célja:

Kep forras:Gnu's not unix
A hurd a GNU magja.Minden program ami GNU rendszeren fut,számítani fog a Hurdra, hogy a legjobban fusson.A GNU project célja, a számítógéprendszerek felhasználóinak kell vissza adni a szabadságot, de nem csak a licensz szintnél. Minden műszaki korlátozás ami nem szükséges,a felhasználói szabadságot csökkenti.Tény hogy egy nem privilégizált felhasználó egy unix rendszeren nem tehet fel egy ISO képet, vagy nem tesztelheti a saját fájlrendszer implementációját.Ezzel a nagyon moduláris nyelvével vissza ad egy kicsi szabadságot a felhasználónak.Ez az egész a legjelentősebb ötlete a GNU projectnek.Az interfészek a GNU Hurd összetevői között a fejlesztés alatt mindig világosak, és rögzítettek voltak.A rögzített interfészek nagyon fontosak, mert megengedik a felhasználóknak, hogy a rendszernek némi részét tervezzék, anélkül,hogy más részeket tönkretennének. Ez szintén kompatibilitási problémákat old fel.A GNU Hurd interfészeit úgy tervezték, hogy a UNIX-rendszerek hibáit kiküszöböljék. Pl. a UNIX rendszerekben meg lehet csinálni egy fájlt név nélkül. Egy másik példa, az értesítés: az egyetlen út megkérni a Unix rendszermagját, hogy tudjon róla ha egy fájlt megváltoztatnak (SIGIO) nem hotdozható, és nem túl rugalmas.

A GNU Hurd története:

1883-ban Richard Stallman elkezdte a GNU project fejlesztését.
1988-ban Mach 3-at választják micro-kernelnek.
1991-ben a Mach 3-at szabad licenszeléssel adják ki.
1991-ban Thomas Bushnell, BSG, megalapítja a hurdot.
1997-ben kiadják a 0.2 -es verziót.
1998-ban Marcus Brinkman megalkotja a Debian GNU/hurdot.
2002-ban a Debian GNU/hurd 4 CD-s lesz.
2002-ben POSIX fonalakat támogatnak.
2003-ban L4Ka: Pistachio 0.1-es verzió.
2003-ban ext2 FS 2BG-os határ nélkül.

Architektúrája:

A hurd többszörös szerverekből áll, melyek együtt dolgoznak.Egyetlen nagy kódlap helyett, mely tartalmazz mindent a kezelésről, azokat mind egy különálló szerver működteti.Ez a Hurd fejlesztését könnyebbé teszi(legalábbis elméletben). Az eredeti Mach munkálatai során a szerverek ezen fajtáját megfontolták,hogy a terv fő célja ez legyen-e.De a Hurd úgy tűnik, hogy az első machközpontú rendszermag.Ez nem teljesen tiszta rész, hogy miért történt ez, de megjelennek azok a csoportok, akik a Machon dolgoztak.A Hurdnak szintén az a célja, hogy "mikrokernel-pártonkívüli" legyen.

Unix kiterjesztések:

Sok hagyományos UNIX-os fogalmat visszatesznek, vagy kiterjesztenek a Hurdban. Unix alatt minden programfutásnak van egy felhasználói id-je,ami általáben hasonlít a felhasználóhoz, aki kezdte az eljárást. Külső eljárás nem változtathatja meg az id-éjét egy futó programnak.


Az állományrendszert illetően egy megfelelő programot kijelölhetenek forítókét egyetlen fájlért, vagy egy egész jegyzékhierarchiáért.Egy a második hierarchia alatti minden hozzáférést a lefordított fájl(ok)hoz valójában a program kezeli. Példa: olvasás, és írási műveletek egy másik fájlba, nem egy szimbolikus UNIX kapcsolat. Fordítókat tudnak arra használni, hogy növeljék a felhasználóknak szolgáltatásokat.Például, az ftpfs fordító megendegi a felhasználónak, hogy egy jegyzéken belül beépítsen távoli ftp helyszineket. Ekkor a szabványos eszközöket például ls, cp, rm használni lehet,hogy fájlokat kezelje távoli rendszereken. Ráadásul az erőteljesebb fordítók, ilyen egy ilyen UNIONFs-ként megengedik a felhasználóknak,hogy egyesítsen többszörös jegyzéket egybe.Bármiféle felhasználó hozzá tud csatolni bármiféle fordítót a fájlrendszeren, a saját szeményes használatukért. Egy felhasználó ráadásul rendszerszervereket tudott visszatenni, ilyen az auth szerver.Mindez kész lehet anélkül, hogy a jól meghatározott területek miatt más felhasználókra hatna. Lehetséges a felhasználók számára, hogy futtassanak a Hurdot magukon, eldönteni, hogy melyik legyen a sub-Hurd. A hurd igényel egy multi-boot betöltő programot, ilyen pl a GRUB.