"1832-ben őrgróf Pallavitziny Ferenc kastélyt alapított, amely a jelenlegi

alagsorból és földszinti részből állott. Ezt megelőzően a kastélytól mintegy 150 méterre észak-keletre már fennállott az az épület, amelyet még a török megszállás előtt, az 1400-as évek derekán, egy Corbin nevezetű cseh építész alapított.

Ez az új kastély építésekor és azt megelőzően szintén a Pallavitziny család tulajdonát képezte. A kastély földszinti falainak vastagsága 85 – 110 cm, valamint az ablakok közé ékelt masszív vasrácsok bizonyosságot adnak arról, hogy az alapításkor nagy gondot fordítottak a védettségre, amely a századeleji kalandorok, kisebb rablóbandák ellen igencsak létjogosult volt.

1880-ban a sajókazai Radvánszki bárók megvették a kastélyt, majd 1885-ig felépítették az emeletet, valamint az erkélyt. Ekkor vált az épület teljessé, ahogyan azt mai formájában találjuk.A kastély szomszédságában találjuk a kocsiszínt /jelenleg üzlethelység/ valamint az akkori istállót, a kocsisok és lovászok szálláshelyét. Radvánszky Imre báró halála után Batthyány István gróf lett a kastély tulajdonosa, aki az 1820-as évek legnagyobb középbirtokosa volt a környéken."

A kurityáni pálos kolostort 1408-ban alapította Perényi Imre Keresztelô Szent János tiszteletére. Az alapító a korszak fontos szereplője volt.

A szerencsétlen kimenetelű nikápolyi ütközetbôl sebekkel borítottan menekült meg. A tengeren túlra számtalan fejedelemhez és herceghez vezetett Perényi útja, amelyen famíliárisaival együtt fogságba esett, azonban több napon s éjjelen át hajózva a tengeren sikerült megmenekülnie.

1405-től a királyság történetében először nyeri el egyházon kívüliként a titkos kancellári tisztséget. Bár a tisztség ezelőtt is létezett, de azt eddig kizárólag egyházi emberek viselték. 1408-tól tagja a Zsigmond legszűkebb környezetét tömörítő sárkányos társaságnak. A korszak szokásainak megfelelően túlvilági nyugalmának biztosítására, vagyis lelki üdvéért, olyan egyházi intézményt alapított Kurityánban, ahol teste is majdan nyugodni fog és a testület, jelen esetben a pálos szerzetesek, folyamatos imái ezt a nyugalmat biztosítják.

A kolostoralapításnak a lelkieken kívül volt még egy legalább ilyen fontos indoka. A korszak szereplőitől elvárták, hogy vagyoni helyzetének megfelelő építkezéseket végezzen. Ez általában kétfajta lehetett. Az egyik a vár a másik a templomépítkezés. Ezekkel kiválóan lehetett reprezentálni a gazdagságot sőt az előbbivel a hatalmat is.

Néha a nemzetségek vagy családok csak közösen voltak képesek ilyen költséges vállalkozásra, de a főurak közül sokaknak nem okozott gondot az egyéni építtetés sem.

Az alapító gondoskodott a templom berendezésérôl és felszerelésérôl és a kolostort nyárádi földekkel és szôlôvel valamint Kurityánban egy harmadik szôlôvel is megajándékozta.

Magközelítés:

Kurityán község autóútjától 1 km-re az erdős völgy felső végénél található. Térkép

Pálos kolostorok Magyarországon túramozgalom:

A túra célja:

A Pálos kolostorok Magyarországon jelvényszerző túramozgalom célja, hogy a kolostor(rom)ok megtekintésén keresztül megismertesse a turistákkal a pálos szerzetesrend múltját és jelenét. A pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. Tevékenységük magyar nemzeti kultúránk jelentős része.

Bővebb információ