banner
vissza a főlapra sponsor
akciók - előfizetés - megrendelés - fórum - hírlevél - frissítési napló - sitemap

kezdőlap
hírek
ajánló
teszt
tippek
cd
compass
gyakorlat
linkajánló

egyéb
     - segíthetünk?
     - kérdőív
     - sajtószoba
     - médiaajánlat
     - impresszum



PC-építés különszám - RAM-telepítés

Még több Mbájtot!

Egy korszerű PC-nek legalább 128 Mbájtnyi RAM-ra van szüksége ahhoz, hogy a Windows 98 úgy igazán felpöröghessen. Az 1998-ig készült számítógépekbe rendszerint csak 32 Mbájtot raktak. Aki ilyen "régi" gépet használ, jól teszi, ha bővít. Az alábbiakban a régi és új RAM-okat érintő tippeket ismertetünk, foglalkozunk a helyes telepítésükkel és a BIOS megfelelő beállításával is. A prospektusból ugyan rendszerint kiderül, hogy mennyi RAM van a PC-ben, de hogy milyen, az csak ritkán látható. Ez viszont különböző csapdákat rejt magában, hiszen nemcsak különböző RAM-típusok léteznek, hanem ezeknek különböző kivitele is előfordul. A lényeg, hogy a RAM modulok és az alaplap RAM-foglalatai illeszkedjenek egymáshoz.

RAM modulok és alaplapok

Nem célszerű keverni a különböző RAM technikákat egy alaplapon
Az alaplap csak a hozzá megfelelő RAM-típusokat képes befogadni (vagyis EDORAM, SDRAM, RDRAM stb.). Táblázatunkban összefoglaltuk a szokványos, az elmúlt években alkalmazott RAM-típusokat tartalmazza. Az alaplap sebességének (buszórajel) és a RAM sebességének meg kell felelniük egymásnak, vagy mindkettőnek aszinkron állítási lehetőséggel kell rendelkeznie. Alapvetően érvényes, hogy a RAM lassabb használata nem okoz gondot. Egy 133 MHz-es RAM-ot tehát minden gond nélkül lehet 100 MHz-cel üzemeltetni. Ha 133 és 100 MHz-es modelleket vegyesen használunk, akkor a lassabb típus sebessége a mérvadó. Valamennyi RAM aljzat mindig azonos sebességgel működik. A szabad RAM aljzatoknál könnyen tévedhetünk, ha csak az alaplap "fényképe" alapján döntünk. Ha pl. egy alaplapon három RAM foglalatot találunk, az még messze nem jelenti azt, hogy ezeket tetszőlegesen használhatjuk is. A vásárláskor nézzük meg a kézikönyv idevágó fejezetét is! Átmeneti megoldásként a gyártók régi PS/2 és DIM foglalatokat vegyesen tartalmazó alaplapokat készítettek - ilyenekkel még 1999-ben is találkozhattunk. A két memóriatípus keverése még akkor sem javasolható, ha az amúgy megengedett. A régi memóriamodulok 5V-ot használnak, az új DIMM-ek viszont 3,3 V-tal működnek. Ha mindkettőt használjuk, akkor a régi RAM-aljzatok 5 V-ja tönkre teheti a DIMM modulokat!
Általános érvényű, hogy nem célszerű keverni a különböző RAM technikákat egy alaplapon!

Memóriamodul-aljzatok

Mindegy, hogy SIMM vagy DIMM modulok mellett döntöttünk, az alaplap valahol tartalmazza a RAM modulok befogadására szolgáló aljzatokat is. A PC RAM telepítési szabályok a következők. Az operatív tár úgynevezett memóriabankokra oszlik. Ha ősrégi 30 érintkezős standard RAM-okat használunk, akkor egy bank négy modulból épül fel. A 72 lábú SIMM aljzatok esetében egy bank két modult tartalmaz és a vadonatúj 168 lábú DIMM-ek (rendszerint SDRAM-ból szerelve) esetén egy modul egy banknak felel meg. Ezek a játékszabályok azonban minden új RAM technikával megváltozhatnak. Fontos tudni tehát, hogy a RAM modulokat nem kombinálhatjuk kedvünk szerint. A PC bankot mindig teljesen ki kell építeni, az első bankkal kell kezdeni. Egy ilyen bank lehet csak egyetlen egy aljzat (az SDRAM-ok óta), de lehet több is! A régi EDO RAM-os PC-k esetében a memóriabővítéshez mindig két RAM modult kellett vásárolni. Ha 168 lábú DIMM aljzattal rendelkező alaplapunk van, akkor egyszerűbb a dolgunk. A kézikönyv segítségével ki kell derítenünk, hogy melyik az "első" RAM aljzat, és ebbe kell betenni a DIMM modult, s már készen is vagyunk. Ha még a régi 72 lábú RAM modul technikával rendelkezünk (természetesen EDO RAM IC-kkel szerelttel), akkor legalább két aljzatba kell modult tennünk - ez logikusan az első és második aljzat.

BIOS tuning a RAM és a cache számára

Valamennyi RAM tényezőt a PC BIOS-setupjában kell beállítani. A felhasznált RAM és alaplapi IC-készlet típusától függően más és más beállítási lehetőségeket kínálnak. A RAM vezérlése viszont meglehetősen bonyolult, a rendszer a legkisebb hiba hatására lefagyhat. Valamennyi RAM technológiának megvan a saját vezérlési igénye, az alaplap IC-készletének ezt tökéletesen le kell kezelnie. A döntő, hogy a RAM alapvetően jól legyen beállítva és a PC stabilan működjön. Igaz ugyan, hogy a RAM teljesítményét a paraméterek finom beállításával még optimalizálni lehet, de az ilyen kísérletekhez szükséges idő semmilyen arányban sem áll a várható soványka eredménnyel! A szokványosan jól beállított RAM és a maximálisan finomra tunningolt RAM teljesítménykülönbsége olyan csekély, hogy szinte semmilyen gyakorlati esetben nem bizonyítható. A 3D-s játékok esetében talán egy fél frame/sec. A döntő tehát csak az, hogy a RAM helyesen legyen beállítva, és a PC stabilan működjön. Ha a processzor vagy a külső busz overclocking-ja mellett döntünk, akkor nem ritkán a RAM beállításokon kell állítani ahhoz, hogy a rendszer stabilan elviselje a túlhúzott üzemmódot. Ha memória elérési hibák jelentkeznének, akkor rendszerint további várakozási ciklusokat kell betoldani a RAM hozzáféréseknél. Aki tehát fel akarja a gépét tuningolni, az nagyon alaposan foglalkozzon a BIOS RAM beállítási opcióival!

Régebbi PC-k: a DRAM beállítások optimalizálása

Az AMI és az Award BIOS tartalmaz olyan opciókat, amelyekkel a RAM hozzáférések várakozási ciklusait lehet szabályozni. Az Award BIOS-ban a következő sorokra bukkanunk (az AMI-nál hasonlók a megnevezések):

  • DRAM RAS# Precharge Time: 4
  • DRAM R/W Leadoff Timing: 8/7
  • DRAM RAS to CAS Delay: 3
  • DRAM Read Burst Timing: x3333
  • DRAM Write Burst Timing: x3333
Ha problémák jelentkeznek, akkor a régi értékeket kell visszaállítani.
A setup DRAM beállításai a telepített memóriára vonatkoznak. Az alapértelmezés rendszerint helyes, "doktorosdit" csak nagyon óvatosan érdemes játszani. Lehet, hogy sikerül a RAM teljesítményt megnövelni, de a stabilitást tönkretesszük. Minden esetre jegyezzük fel az előzetesen beállított értékeket, mielőtt bármit megváltoztatnánk! Már rögtön az első DRAM opció, a DRAM RAS# roppant kényes. Itt azt határozhatjuk meg, hogy hány CPU órajelre essen egy RAM frissítés. Ha nem áldozunk elég időt erre, akkor a RAM-refresh csak részben hajtódik végre, ami a benne lévő adatok elvesztését eredményezheti. A 4 clock-os default értéket célszerű megtartani. A DRAM R/W a DRAM írási vagy olvasási hozzáférése előtt megengedett CPU órajelek számát adja meg. A két DRAM R/W paraméter az olvasási és írási órajeleket adja meg. Itt is tartsuk meg az alapértelmezést. A DRAM RAS to CAS Delay értékén sem tanácsos változtatni. Érdekes játéktér nyílik a két utolsó opciónál. Minél kisebbre állítjuk az n-n-n-timing értékét a RAM írás és olvasás esetén, annál gyorsabbá válik a RAM adatforgalma. Próbaként csökkentsük a megadott értékeket! Ha problémák jelentkeznek, akkor a régi értékeket kell visszaállítani. A standard RAM esetében célszerű az időzítést 3-3-3-3-ra hagynak, EDO RAM esetén a javasolt érték 2-2-2-2.

Az EDO RAM beállításainak optimalizálása

Léteznek olyan BIOS verziók, amelyek nem használnak számértékeket, helyette különböző opciókat kínálnak, mint normal fast vagy very fast. Csak ritkán magyarázzák el, hogy milyen számérték húzódik meg ezek mögött. Nos, a legalacsonyabb értékkel kell kezdeni (NORMAL), majd lépésenként növelni és megvizsgálni a rendszer reakcióját. Az 1997-1999 közötti modern pentiumos alaplapok az EDO és a standard memóriamodulok telepítését is megengedték (de bankonként különválasztva, "kevert üzemmódra" nincs lehetőség). Egy Triton IC-készlet és Award-PCI BIOS esetében a setup-ban pl. a következő RAM beállítási opciókra bukkanunk:

  • Auto configuration: enabled/disabled
  • DRAM Read Timing EDO/STD: x222/x333
  • DRAM Write Timig: x333
  • RAS to CAS Delay: 3T
  • DRAM Leadoff Timing: 7T
Az Auto configuration bekapcsolása azt eredményezi, hogy a BIOS maga gondoskodik ez elérési idő beállításáról. Aki nem szeretné kockáztatni rendszere stabilitását, az használja ezt az opciót. Az apró, de finom különbséget az EDO és a standard RAM között a második sorban találjuk: EDO/STD EDO és standard RAM-ot jelent, az olvasási időzítést külön lehet beállítani mindkét memóriatípushoz (x222/x333). Itt látható, hogy az EDO RAM olvasásnál gyorsabb mint a standard, ezért gyorsabb a hozzáférési időzítése (x222). Régebbi Pentium PC esetén a standard RAM-hoz az "x333" rendszerint optimális, az EDO RAM-ra "x222" vonatkozik. Ha a PC-nk másként lenne beállítva, akkor próbáljuk ki a javasolható standard értékeket. Írás esetében az EDO RAM nem előnyösebb. Ennek megfelelően a setup-ban az EDO és standard RAM egy közös sorral rendelkezik: DRAM Write Timing: x333. Ha követjük az itt szemléltetett játékszabályokat, akkor a RAM telepítés nagyobb gond nélkül lezajlik.

INFO - RAM overclocking

Ha a régebbi RAM modulokon 70 ns áll, az még messze nem jelenti azt, hogy nem képesek 60 ns-mal is működni - ez csak a modulok minőségétől függ. Előbb ellenőrizni kell, hogy vajon jól lett-e beállítva a RAM és a cache a rendszerünkben. Ha a kapcsolókon teszt céljából állítani akarunk, nyugodtan megtehetjük. Kicsi az esélye annak, hogy bajt okozunk, legfeljebb a rendszer stabilitása sínyli meg, de ekkor ismét elfogadható értéket állítunk be és minden ismét rendben lesz. Ez a mai PC100 és PC133-as SDRAM modulok esetében sincsen másként.

INFO - DDR-RAM-mal duplázva

A DDR-RAM alapú PC rendszerek esetében az üzemi sebesség mindig 100 MHz (200 MHz). Ezalatt a következő értendő. A DDR-RAM 100 MHz-es buszórajellel működik, de a dupla adatsebessége miatt (DDR = Double Data Rate) a hatásos teljesítménye 200 MHz-es buszórajelnek felel meg.

A memóriamodulok helyes beszerelése

Ha a RAM modult közelebbről megvizsgáljuk, akkor az egyik oldalán egy mélyedést találunk. Aki először tesz be egy RAM modult, annak ez gondot jelenthet. A helyes eljárásmód azonban egyszerű. A modult 45 fokos szög alatt ferdén fektetjük fel, párhuzamosan azzal az aljzattal, amelybe tenni szeretnénk. Ha a modul csatlakozósávja az aljzat rugós érintkezőivel nem vág egybe, akkor az imént említett mélyedés van útban, tehát a modult meg kell fordítani. Ha több modult építünk be, gondoljunk arra, hogy az aljzatokat belülről kifelé kell feltölteni. Ha kívülről kezdjük, akkor a következő modult már nem tudjuk behelyezni, mivel az imént telepített a 45 fokos megdöntést meggátolja!

Bővebben: PC-építés különszám

lap teteje | vissza a gyakorlathoz...