PC-építés különszám - RAM-telepítés

Még több Mbájtot!

Egy korszerû PC-nek legalább 128 Mbájtnyi RAM-ra van szüksége ahhoz, hogy a Windows 98 úgy igazán felpöröghessen. Az 1998-ig készült számítógépekbe rendszerint csak 32 Mbájtot raktak. Aki ilyen "régi" gépet használ, jól teszi, ha bõvít. Az alábbiakban a régi és új RAM-okat érintõ tippeket ismertetünk, foglalkozunk a helyes telepítésükkel és a BIOS megfelelõ beállításával is. A prospektusból ugyan rendszerint kiderül, hogy mennyi RAM van a PC-ben, de hogy milyen, az csak ritkán látható. Ez viszont különbözõ csapdákat rejt magában, hiszen nemcsak különbözõ RAM-típusok léteznek, hanem ezeknek különbözõ kivitele is elõfordul. A lényeg, hogy a RAM modulok és az alaplap RAM-foglalatai illeszkedjenek egymáshoz.

RAM modulok és alaplapok

Nem célszerû keverni a különbözõ RAM technikákat egy alaplapon

Az alaplap csak a hozzá megfelelõ RAM-típusokat képes befogadni (vagyis EDORAM, SDRAM, RDRAM stb.). Táblázatunkban összefoglaltuk a szokványos, az elmúlt években alkalmazott RAM-típusokat tartalmazza. Az alaplap sebességének (buszórajel) és a RAM sebességének meg kell felelniük egymásnak, vagy mindkettõnek aszinkron állítási lehetõséggel kell rendelkeznie. Alapvetõen érvényes, hogy a RAM lassabb használata nem okoz gondot. Egy 133 MHz-es RAM-ot tehát minden gond nélkül lehet 100 MHz-cel üzemeltetni. Ha 133 és 100 MHz-es modelleket vegyesen használunk, akkor a lassabb típus sebessége a mérvadó. Valamennyi RAM aljzat mindig azonos sebességgel mûködik. A szabad RAM aljzatoknál könnyen tévedhetünk, ha csak az alaplap "fényképe" alapján döntünk. Ha pl. egy alaplapon három RAM foglalatot találunk, az még messze nem jelenti azt, hogy ezeket tetszõlegesen használhatjuk is. A vásárláskor nézzük meg a kézikönyv idevágó fejezetét is! Átmeneti megoldásként a gyártók régi PS/2 és DIM foglalatokat vegyesen tartalmazó alaplapokat készítettek - ilyenekkel még 1999-ben is találkozhattunk. A két memóriatípus keverése még akkor sem javasolható, ha az amúgy megengedett. A régi memóriamodulok 5V-ot használnak, az új DIMM-ek viszont 3,3 V-tal mûködnek. Ha mindkettõt használjuk, akkor a régi RAM-aljzatok 5 V-ja tönkre teheti a DIMM modulokat!
Általános érvényû, hogy nem célszerû keverni a különbözõ RAM technikákat egy alaplapon!

Memóriamodul-aljzatok

Mindegy, hogy SIMM vagy DIMM modulok mellett döntöttünk, az alaplap valahol tartalmazza a RAM modulok befogadására szolgáló aljzatokat is. A PC RAM telepítési szabályok a következõk. Az operatív tár úgynevezett memóriabankokra oszlik. Ha õsrégi 30 érintkezõs standard RAM-okat használunk, akkor egy bank négy modulból épül fel. A 72 lábú SIMM aljzatok esetében egy bank két modult tartalmaz és a vadonatúj 168 lábú DIMM-ek (rendszerint SDRAM-ból szerelve) esetén egy modul egy banknak felel meg. Ezek a játékszabályok azonban minden új RAM technikával megváltozhatnak. Fontos tudni tehát, hogy a RAM modulokat nem kombinálhatjuk kedvünk szerint. A PC bankot mindig teljesen ki kell építeni, az elsõ bankkal kell kezdeni. Egy ilyen bank lehet csak egyetlen egy aljzat (az SDRAM-ok óta), de lehet több is! A régi EDO RAM-os PC-k esetében a memóriabõvítéshez mindig két RAM modult kellett vásárolni. Ha 168 lábú DIMM aljzattal rendelkezõ alaplapunk van, akkor egyszerûbb a dolgunk. A kézikönyv segítségével ki kell derítenünk, hogy melyik az "elsõ" RAM aljzat, és ebbe kell betenni a DIMM modult, s már készen is vagyunk. Ha még a régi 72 lábú RAM modul technikával rendelkezünk (természetesen EDO RAM IC-kkel szerelttel), akkor legalább két aljzatba kell modult tennünk - ez logikusan az elsõ és második aljzat.

BIOS tuning a RAM és a cache számára

Valamennyi RAM tényezõt a PC BIOS-setupjában kell beállítani. A felhasznált RAM és alaplapi IC-készlet típusától függõen más és más beállítási lehetõségeket kínálnak. A RAM vezérlése viszont meglehetõsen bonyolult, a rendszer a legkisebb hiba hatására lefagyhat. Valamennyi RAM technológiának megvan a saját vezérlési igénye, az alaplap IC-készletének ezt tökéletesen le kell kezelnie. A döntõ, hogy a RAM alapvetõen jól legyen beállítva és a PC stabilan mûködjön. Igaz ugyan, hogy a RAM teljesítményét a paraméterek finom beállításával még optimalizálni lehet, de az ilyen kísérletekhez szükséges idõ semmilyen arányban sem áll a várható soványka eredménnyel! A szokványosan jól beállított RAM és a maximálisan finomra tunningolt RAM teljesítménykülönbsége olyan csekély, hogy szinte semmilyen gyakorlati esetben nem bizonyítható. A 3D-s játékok esetében talán egy fél frame/sec. A döntõ tehát csak az, hogy a RAM helyesen legyen beállítva, és a PC stabilan mûködjön. Ha a processzor vagy a külsõ busz overclocking-ja mellett döntünk, akkor nem ritkán a RAM beállításokon kell állítani ahhoz, hogy a rendszer stabilan elviselje a túlhúzott üzemmódot. Ha memória elérési hibák jelentkeznének, akkor rendszerint további várakozási ciklusokat kell betoldani a RAM hozzáféréseknél. Aki tehát fel akarja a gépét tuningolni, az nagyon alaposan foglalkozzon a BIOS RAM beállítási opcióival!

Régebbi PC-k: a DRAM beállítások optimalizálása

Az AMI és az Award BIOS tartalmaz olyan opciókat, amelyekkel a RAM hozzáférések várakozási ciklusait lehet szabályozni. Az Award BIOS-ban a következõ sorokra bukkanunk (az AMI-nál hasonlók a megnevezések):

• DRAM RAS# Precharge Time: 4
• DRAM R/W Leadoff Timing: 8/7
• DRAM RAS to CAS Delay: 3
• DRAM Read Burst Timing: x3333
• DRAM Write Burst Timing: x3333

Ha problémák jelentkeznek, akkor a régi értékeket kell visszaállítani.

Az EDO RAM beállításainak optimalizálása

Léteznek olyan BIOS verziók, amelyek nem használnak számértékeket, helyette különbözõ opciókat kínálnak, mint normal fast vagy very fast. Csak ritkán magyarázzák el, hogy milyen számérték húzódik meg ezek mögött. Nos, a legalacsonyabb értékkel kell kezdeni (NORMAL), majd lépésenként növelni és megvizsgálni a rendszer reakcióját. Az 1997-1999 közötti modern pentiumos alaplapok az EDO és a standard memóriamodulok telepítését is megengedték (de bankonként különválasztva, "kevert üzemmódra" nincs lehetõség). Egy Triton IC-készlet és Award-PCI BIOS esetében a setup-ban pl. a következõ RAM beállítási opciókra bukkanunk:

• Auto configuration: enabled/disabled
• DRAM Read Timing EDO/STD: x222/x333
• DRAM Write Timig: x333
• RAS to CAS Delay: 3T
• DRAM Leadoff Timing: 7T

INFO - RAM overclocking

Ha a régebbi RAM modulokon 70 ns áll, az még messze nem jelenti azt, hogy nem képesek 60 ns-mal is mûködni - ez csak a modulok minõségétõl függ. Elõbb ellenõrizni kell, hogy vajon jól lett-e beállítva a RAM és a cache a rendszerünkben. Ha a kapcsolókon teszt céljából állítani akarunk, nyugodtan megtehetjük. Kicsi az esélye annak, hogy bajt okozunk, legfeljebb a rendszer stabilitása sínyli meg, de ekkor ismét elfogadható értéket állítunk be és minden ismét rendben lesz. Ez a mai PC100 és PC133-as SDRAM modulok esetében sincsen másként.

INFO - DDR-RAM-mal duplázva

A DDR-RAM alapú PC rendszerek esetében az üzemi sebesség mindig 100 MHz (200 MHz). Ezalatt a következõ értendõ. A DDR-RAM 100 MHz-es buszórajellel mûködik, de a dupla adatsebessége miatt (DDR = Double Data Rate) a hatásos teljesítménye 200 MHz-es buszórajelnek felel meg.

A memóriamodulok helyes beszerelése

Ha a RAM modult közelebbrõl megvizsgáljuk, akkor az egyik oldalán egy mélyedést találunk. Aki elõször tesz be egy RAM modult, annak ez gondot jelenthet. A helyes eljárásmód azonban egyszerû. A modult 45 fokos szög alatt ferdén fektetjük fel, párhuzamosan azzal az aljzattal, amelybe tenni szeretnénk. Ha a modul csatlakozósávja az aljzat rugós érintkezõivel nem vág egybe, akkor az imént említett mélyedés van útban, tehát a modult meg kell fordítani. Ha több modult építünk be, gondoljunk arra, hogy az aljzatokat belülrõl kifelé kell feltölteni. Ha kívülrõl kezdjük, akkor a következõ modult már nem tudjuk behelyezni, mivel az imént telepített a 45 fokos megdöntést meggátolja!