INTEL PENTIUM:Az
Intel cég nagy név a számítástechnikában, neki van a legnagyobb piaci részesedése.
Megjelenése (A processzornak) 1993. Március. Az Intel megint újítani akart,
így a Pentiumok megjelenésével az alaplapokat is cserélni kellet, ezt kihasználva
az AMD olyan processzorokat (AMD K5) adott ki melynek nem volt szüksége
alaplap cserére - így kis befektetéssel lehetett jobb gépet összeállítani.
Megjelent
ebből a processzorból 60, 75, 90, 100, 133, 166, 200, 233 Mhz-s változat
is.
INTEL PENTIUM PRO:
Az MMX és a Pentium II-esek kora előtt egyértelműen a legerősebb processzor,
annak ellenére, hogy a 16 bites programokat meglepően lassan futtatta.
Viszont a 32 bites kódot minden Pentium I-es barátainál is gyorsabban futtatja.
Ez köszönhető többek között annak, hogy a másodlagos gyorstár a processzorral
azonos lapkán helyezkedik el, és nem az alaplap lassú 60, 66 megahertzes,
hanem a processzor 166,200 megahertzes órajel-frekvenciáján fut. Megjelenés:
1995. November.
INTEL PENTIUM MMX:
Hasonló mint az MMX nélküli Pentiumok, különbség
a 16 helyett - 32 kilobájt elsődleges gyorstár, és az architektúrája
is fejlettebb és persze az MMX. Mi is az a MMX? Az MMX trükkje az, hogy
bizonyos feladatok elvégzéséhez kevesebb utasítást használ mint a hagyományos
processzorok. (ezt viszont csak akkor tudja kihasználni ha a program támogatja
az MMX-es technológiát. Megjelenés: 1997. Január
INTEL PENTIUM II- KLAMATH:
Az első Pentium II-es lapka a Klamath kódnévre hallgató, a Pentium Pro-ra
emlékesztető processzor. A Pentium Pro processzor része (a P6 mag) a Pentium
II családban él tovább. Itt szakítottak a hagyományos (Socket 7) foglalatokkal,
és élcsatlakozót vezettek be Slot 1 néven (az Intel ezt is szabadalmakkal
bástyázta körül). A Pentium II egyrészt a Pentium MMX továbbfejlesztése,
másrészt a Pentium Pro csökkent képességű megvalósítása. 2x16 kilobájtos
L1 gyorstárral és 512 kilobájtos L2 gyorstárral rendelkezett (utóbbi a
processzor óra jelének a felén üzemelt), valamint a régi 0,35 mikronos
technológiával gyártották.
Megjelenés: 1997. Második
fele
INTEL PENTIUM II - DESCANTES:1998.
Januárjában bejelentették
már 0,25 mikronos technológiával készült 333 megahertzes Pentium II-t.
A processzor magjának feszültsége 2,0 voltra csökkent: ez az Intel LX lapkakészletével
használható. Nem sokkal ezután megjelentek a 100 megahertzes sínt használó
Pentium II-es processzorok. (Ehhez pedig a BX-es lapkakészlet szükségeltetik)
INTEL CELERON:
Az Intel megelégelve az AMD és a CYRIX növekedő piaci részesedését az olcsó
kategóriájú Pc-k terén, Piacra dobta ezt a Processzort mely egy
másodlagos gyorstárátol megfosztott Pentium II-re emlékeztet. A CELERON
Processzorok nagyon gyengére sikeredtek így egy kicsit feljavítva újból
piacra dobta a cég 128kilobájtnyi másodlagos gyorstárral. Ezeket egy A
jelzéssel különböztették meg a többi Celeronoktól.
INTEL
CELERON A: A Celeron Processzorok 66Mhz-es buszfrekvencián
működnek és szorzóját 4,5 és 5-re fagyasztották, megakadályozandó a túlhajtást.
Persze ezt nem nehéz kikerulni mivel lassan megjelentek a Scket370 aljzatú
Celeron processzorok. Ehhez persze új alaplap kell, kéne mivel okos emberek
kitalálták a Socket370 ből Slot 1-be konvertert melyen, ha a buszfrekvenciát
100 megahertzre állítjuk - máris túlhajtottuk processzorunkat. A Socket370
kísértetiesen hasonlít Socket7 nevű testvérére, különbség ránézésre még
egy "levágott fül". Az Intel a közeljövőben erre a foglalatra fog már csak
Celeron processzorokat gyártani, esetleg 100 megahertzes buszfrekvenciával.
(estleg Pentium III-as processzorokkal is találkozhatunk hamarosan ilyen
foglalatban.)
Megjelenés:
1997.
INTEL
XEON: A Pentium II család szerverekbe szánt modelje. A kazettába
épített L2 gyorstár mérete 512 és 2048 kilobájt közt lehet valamint a processzor
sebességével működik, 8 gigabájt memória kezelhető vele. A Xeon processzorokból
nyolc építhető egy gépbe - a Slot 2 nevű foglalatba helyezhető, amely nagyobb,
mint a Slot 1. (Foglalatok
táblázat)
Megjelenés:
1998. közepe
INTEL
PENTIUM III- KATMAI: Az első Pentium III-as processzorok 450
és 500 megahertzes kivitelben kerültek piacra, 512 kilobájtos L2 gyorsítótárral.
A Processzor belseje nagyjából megegyezik a Pentium II-esekével. Azonban
újítást jelent a 70 új utasítással megspékelt MMX melynek kódneve KNI,
de mostanában már SSE-ként emlegetik. A processzor még 0,25 mikronos technológiával
készül. Megfelelő lapkakészlettel és Rammal támogatják már a 133 megahertzes
FSB-t is.
Megjelenés
1999. Január
INTEL
PENTIUM III- COPERMINE: Az első 0,18 mikronos technológiával
készült Intel processzor 133 megahertzes FSB-t és a processzorral megegyező
órajelen futó másodszintű L2 gyorstárat tartalmaz.
Megjelenés:
1999. November