Dokumentum címe: ANALÍZIS MODELL

Történet

A dokumentumok formátumára vonatkozó általános előírások betartása kötelező.

Ez a dokumentum minta kevésbé formális, mint az előzőek, viszont több információt tartalmaz az elkészítése közben végzendő tevékenységekről.

A tagolás (az egyes alpontok) és az osztálylisták formátuma megtartandó!

A vonal után kezdődik a dokumentum minta

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

2. Kezdeti osztálydiagram

2.1 Osztálydiagram

2.2 Osztályok felsorolása

2.3. Alrendszerek

3. Az első alrendszer modellje

3.1 Statikus modell

3.1.1 Kapcsolatok pontosítása

3.1.2 Attribútumok azonosítása

3.1.3 Bázisosztályok keresése

3.2. Dinamikus modell

3.3. Funkcionális modell

3.4. Operációk azonosítása

3.5 Az analízis modell osztálydiagramja.

3.6. Az analízis modell osztályainak listája.

3.6.1 Első osztály neve

3.6.2. Második osztály neve.

X. Mellékletek

1. Bevezetés

2. Kezdeti osztálydiagram

Ebben a fázisban felveszünk a listára minden valószínűsíthető osztályt, amelyeket az eddig rendelkezésre álló dokumentációk (elsősorban az SRS) információi alapján a rendszerhez tartozónak gondolunk. A munkamódszerre külön dokumentumban találhatunk ajánlást. Ne feledjük, hogy ezek az osztályok a probléma tér osztályai, és csak a legfontosabb tulajdonságaikat kell ebben a munkafázisban összegyűjtenünk (többnyire csak a nevét és egy rövid leírást, illetve a közöttük levő asszociációkat).

2.1 Osztálydiagram

Ide kell beszúrni a fentiek alapján megrajzolt osztálydiagramot. Ha olyan méretű, hogy kb. fél oldalasra méretezve nem olvasható, teljes oldalra kell méretezni, és mellékletbe tenni. Itt akkor csak egy hivatkozás áll.

2.2 Osztályok felsorolása

Minden egyes, a diagramon szereplő osztály egy-két mondatos leírása, amelyből kiderül, hogy mi a szerepe, a felelőssége a rendszerben. Minden egyes osztály neve külön sorban, vastagítva, majd új sorba alá a leírás. Az egyes osztályok között egy üres sor legyen.

2.3. Alrendszerek

Az elkészült osztálydiagram alapján a teljes rendszert funkcionálisan összetartozó osztályokból álló (funkcionális) alrendszerekre bontjuk. Ez a feladatok esetén általában néhány alrendszer. Tipikusan egy-egy alrendszer a felelős a megjelenítésért, a a tényleges funkciók ("üzleti logika") végrehajtásáért, illetve az adatkezelésért. A feladat jellegéből adódóan a fenti alrendszereken kívül további alrendszerek is lehetnek. Az eredménye egy UML csomagdiagram, amely az egyes alrendszerek közötti együttműködést, információ áramlást is jelöli. Mintaként tekinthetjük az UML fóliasorozat 71. oldalán található példát.

Ezután egy-egy alpontban, amelyek címe "Alrendszernév alrendszer" (például "Vizsgáztatás alrendszer) formájú legyen, tartalmazza az egyes alrendszerek rövid leírását, és az alrendszerhez tartozó osztályok neveinek felsorolását.

Figyelem! Ha eddig elkészült a dokumentum (azaz az 1.0-ás verziója), azt be kell mutatni a gyakorlatvezetőnek (határidőn belül), aki azt jóváhagyja, vagy javításokat javasol. Ezáltal a további (munkaigényes) lépéseket egy olyan kiindulási alap felhasználásával hajthatja végre a csoport, amely nem tartalmaz koncepcionális hibákat.

Ennek a dokumentumnak tehát legalább két verziója (egy rövidebb és egy teljes) fog elkészülni a leadási határidőre.

Ezután következnek az egyes alrendszerek modelljei, amiket a kiindulási diagram pontosításával nyerhetünk. A dokumentum alrendszerenként egy fejezetet tartalmaz, az alrendszer nevét tartalmazó címmel. Minden alrendszerre el kell végezni és dokumentálni kell az alábbi tevékenységeket.

3. Az első alrendszer modellje

3.1 Statikus modell

3.1.1 Kapcsolatok pontosítása

Valamennyi eddig felfedezett kapcsolatot megvizsgálunk, nevesítjük, megállapítjuk a szerepköröket és számosságokat. Ne feledjük, hogy a kapcsolatok pontosítása új osztályok definiálásához is vezethet. (Lásd például az OMT esettanulmány című segédletben a tornász és a szer kapcsolata.)

Vázoljuk azokat a meggondolásokat, amelyek az osztálydiagram pontosításához vezetnek, és leírjuk, hogy mit változtat az eddigi információkon.

3.1.2 Attribútumok azonosítása

Minden osztályhoz (vagy kapcsolathoz, ha ahhoz tartozik) hozzárendeljük a legfontosabb attribútumait. Ez az elemzés is vezethet új osztályok felfedezéséhez.  (Például az OMT esettanulmány című segédletben a tornász és az egyesület kapcsolatának elemzése.)

Vázoljuk azokat a meggondolásokat, amelyek az osztálydiagram pontosításához vezetnek, és leírjuk, hogy mit változtat az eddigi információkon.

3.1.3 Bázisosztályok keresése

Megvizsgálandó, hogy vannak-e olyan esetek, ahol az egyes osztályokban ismétlődő argumentumok egy közös bázisosztályba emelhetők ki. Ha találunk ilyeneket, az általánosítás kapcsolatokkal kiegészítjük az osztálydiagramot.

Vázoljuk azokat a meggondolásokat, amelyek az osztálydiagram pontosításához vezetnek, és leírjuk, hogy mit változtat az eddigi információkon.

Az így pontosított osztálydiagram egy átmeneti munkaanyag, amely a dokumentum mellékletébe kerülhet (hivatkozással!), de nem kötelező része a dokumentumnak.

3.2. Dinamikus modell

Egy-egy alpontban az SRS-ből átvett használati esetek szokásos működési eseteire elkészítjük a szükséges diagrammokat. A használati esetre a nevével hivatkozunk.

Ebben az alpontokban dokumentáljuk a szükséges állapotdiagramokat is. Az állapotdiagramok ábra aláírásában szerepeljen a vonatkozó osztály neve.

Ha az áttekinthetőséget javítja, az alpont további alpontokra tagolható.

3.3. Funkcionális modell

Egy – egy alpontban dokumentáljuk leírással vagy a szükséges diagrammokkal a rendszerben zajló legfontosabb feldolgozási lépéseket, az egyes tevékenységek között szükséges adat áramlásokat.

Ha az áttekinthetőséget javítja, az alpont további alpontokra tagolható.

3.4. Operációk azonosítása

A dinamikus és funkcionális modell felhasználásával az osztálydiagramot kiegészítjük az egyes osztályokhoz tartozó operációkkal. Eközben újabb osztályok, kapcsolatok és attribútumok szükségességére is fény derülhet.

Ha szükséges, dokumentáljuk azokat a meggondolásokat és döntéseket, amelyek az osztálydiagram kialakításához vezettek.

Ha az áttekinthetőséget javítja, az alpont további alpontokra tagolható.

3.5 Az analízis modell osztálydiagramja

A dinamikus és funkcionális modell felhasználásával az osztálydiagramot kiegészítjük az egyes osztályokhoz tartozó operációkkal. Eközben újabb osztályok, kapcsolatok és attribútumok szükségességére is fény derülhet.

Az így kiegészített osztálydiagramot szúrjuk ide be. Ha olyan méretű, hogy kb. fél oldalasra méretezve nem olvasható, teljes oldalra kell méretezni és mellékletbe tenni. Itt akkor csak egy hivatkozás áll.

A diagram természetesen tartalmaz olyan kapcsolatokat is, amely egy másik alrendszer osztályához mutat. Ilyenkor a külső osztálynak is kell szerepelnie az ábrán, de a leírása nem itt, hanem az adott alrendszernél szerepel.

Egy példa az alrendszer osztálydiagramjának formájára:

1. ábra 1

3.6. Az analízis modell osztályainak listája

A előző pontban szereplő osztálydiagram osztályainak leírása. Minden osztály leírását kiegészítjük az attribútumokkal és az operációkkal. Így egy alpont az alábbi formájú lesz:

3.6.1 Első osztály neve

• felelőssége, feladata: leírjuk egy-két mondatban az osztály definícióját, milyen felelősséget rendelhetünk hozzá az alkalmazáson belül.

• együttműködők: felsoroljuk valamennyi olyan osztály nevét, amellyel az adott osztálynak együtt kell működnie.

• attribútumok

Kitöltési útmutató (tehát nem a formátum része): A típus még hiányozhat, vagy lehet általános (pl. szöveg).

• operációk

Kitöltési útmutató (tehát nem a formátum része): Az argumentum lista még hiányozhat, vagy lehet, hogy nem teljes

3.6.2. Második osztály neve

stb.

A továbbiakban annyi fejezet szükséges, ahány alrendszerre bontottuk az alkalmazást.

X. Mellékletek

Ide kerülhetnek a szövegközi ábrának túl nagy osztálydiagramok, és minden más, ami a dokumentumot teljesebbé teheti.