Figyelem!
Ez a rész nem a dokumentumhoz tartozik, hanem tartalmának, szerepének, a RUP-on belül elfoglalt helyének leírására szolgál.
A Vízió (Vision) dokumentum a RUP legelső (kiindulási, inception) fázisában, a követelmény specifikációs munkafolyamat egyik első dokumentuma, amely alapját képezi a későbbi részletes követelmény analízis munkának.
Fő célja a rendszer általános képének megalkotása, a probléma megértése. Ennek érdekében vizsgálja, kiknek az érdekét szolgálja a probléma megoldása (stakeholders), kik lesznek a használói (users), melyek lesznek a legfontosabb hatásai (elsősorban haszna), hol helyezkedik el más, hasonló alkalmazások között, melyek a legfontosabb funkciói, melyek az induló projekt legfontosabb körülményei. Foglalkozik az előre látható kockázati tényezőkkel, a projekt költségeivel.
A dokumentum olvasóközönsége széles, a megrendelő képviselői, menedzserek is beletartoznak. Ezért a rendszert mindig a felhasználó szempontjából vizsgáljuk, és a dokumentum nyelvezete is ehhez igazodik. Nem használhatunk informatikai szakkifejezéseket, vagy ha elkerülhetetlen, azokat definiálni vagy magyarázni kell.
Az alábbiakban ennek a dokumentumnak egy kitölési útmutatóval ellátott, a RUP ajánlásához képest némileg leegyszerűsített mintáját adjuk meg.
Egy konkrét fejlesztés esetén a magyarázatok kitörlésével kaphatjuk meg a dokumentum vázát.
Történet
|
Dátum |
Verzió |
Leírás |
Szerző |
|---|---|---|---|
|
2005. 02. 22. |
1.0 |
Kezdeti verzió |
Ficsor Lajos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tartalomjegyzék
3.1. Az érintettek összefoglalása
3.2. A felhasználók összefoglalása
4.2. A termék használatának előnyei
4.3. Feltételezések és függőségek
5. A végtermék jellemzői, biztosított szolgáltatások
Itt szerepelhet a készítendő alkalmazás legáltalánosabb leírása, fantázianeve, ha van, stb.
Ennek a fejezetnek a célja az alkalmazás által megoldandó probléma elhelyezése a környezetében.
Az alkalmazás által nyújtott üzleti lehetőségek, illeszkedése a szervezet céljaihoz.
A fejlesztendő alkalmazás által megoldandó probléma megfogalmazása a leendő felhasználók szemszögéből.
Definiálni kell
magát a problémát
azokat a résztvevőket, akiket a probléma (és megoldása érint)
milyen befolyással van rájuk a probléma
melyek lesznek a sikeres megoldás legfontosabb hasznos hatásai
Itt az elkészült terméket kell elhelyezni a környezetében. Ennek keretében le kell írni, hogy
kinek készült (melyik / milyen szervezetnek)
ki fogja használni
milyen alkalmazás kategóriába tartozik (pl. fejlesztőeszköz, vállalati információs rendszer, stb.)
mi az alapvető haszna
milyen alternatívák lehetnek a fejlesztésen kívül (meglevő más rendszer, másféle megoldás, ezek előnyei, hátrányai)
miben különbözik alapvetően az elkészült termék az alternatíváktól
Ebben a fejezetben össze kell foglalni a rendszer által érintett, és az azt majdan használó személyek / szervezetek alapvető jellemzőit. Először nem a konkrét személyek érdekesek, hanem a beosztásuk, viszonyuk a szervezethez és az alkalmazáshoz stb.
Azt kell tudni megállapítani, hogy az érintettek és a felhasználók mindegyikét összegyűjtöttük-e, hiszen a követelmények az ő szükségleteikből adódnak, és sok esetben tőlük szerezhetők be az ide vonatkozó információk.
Ezek után össze kell gyűjteni az adott szerepet (érintett, illetve felhasználó) reprezentáló konkrét személyeket, ha vannak ilyenek, hiszen velük kell együtt dolgozni a fejlesztés számos munkafolyamatában.
Célszerű egy alábbi táblázat kitöltése
|
Elnevezés |
Leírás |
Szerep |
|---|---|---|
|
Magyarázat: Az érintett típusa |
Magyarázat: Milyen köze van az alkalmazáshoz? |
Magyarázat: Milyen szerepet játszik a fejlesztésben? |
|
Példa: webmester |
Példa: Karbantartja és aktualizálja a honlapot, segít a felhasználóknak. |
Példa: Bejegyzi a weblapot a szolgáltatónál, tartalommal feltölti és teszteli az alkalmazást. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Célszerű egy alábbi táblázat kitöltése
|
Elnevezés |
Leírás |
Illetékes |
|---|---|---|
|
Magyarázat: A felhasználó típusa |
Magyarázat: Mit reprezentál az alkalmazással kapcsolatban? |
Magyarázat: Melyik illetékes reprezentálja ebben a fejlesztésben? |
|
Példa: tartalom karbantartó |
Példa: site adminisztrátor |
Példa: a webmester feladat |
|
|
|
|
|
|
|
|
Itt kell leírni mindent, ami a fejlesztés ezen fázisában már tudható a végtermék használatának körülményeiről. Ide tartozhatnak például ilyen információk:
Milyen platformon fog futni az átadott alkalmazás, és várhatóan változni fog-e?
Hány felhasználó fogja használni egy időben átlagosan, és hány felhasználó várható maximálisan?
Van-e valami várható trendje a felhasználószámnak?
Mennyi ideig fogja használni a rendszert egy felhasználó, és ez mennyire változó?
Milyen különleges körülményekkel kell számolni (egyedi hardware eszközök, mobil kliensek stb.)?
Milyen más alkalmazásokkal kell várhatóan integrálni a terméket?
Ebben a két alfejezetben lehet rögzíteni azon személyek adatait, elérhetőségét, felelősségét, akik a rendszer fejlesztése során az adott szerepekben segítik a fejlesztők munkáját.
Ebben a fejezetben az elkészítendő termék legfontosabb jellemzőit foglaljuk össze.
Itt írhatjuk le, ha a termék több funkcionális komponensből áll.
Ha a termék egy nagyobb rendszer része, le kell írni a helyét a nagyobb rendszerben, és a kapcsolódási pontjait, formáit.
Itt foglaljuk össze, hogy milyen előnyei származnak a megrendelőnek a termék használatából.
Célszerű lehet például egy alábbi táblázat kitöltése:
|
A megrendelő haszna (előnyei) |
Az ezt támogató rendszer jellemző(k) |
|---|---|
|
Példa: egyszerűsödik egy értekezlet összehívása |
Példa: 1. A felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy láthassák mások elfoglaltságait. 2. A rendszer automatikusan tud keresni közös szabad időpontot a tervezett résztvevők naptárai alapján. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Itt kell felsorolni minden olyan körülményt, amelynek meglétét feltételezzük a fejlesztés folyamán, és megváltozása hatással van a termékre. (Például feltételezzük, hogy az adatbázis mérete nem haladja meg a szolgáltató által biztosított lemezterületet.)
Ezeknek a feltételezéseknek a teljesülését folyamatosan figyelni kell, és ha megváltoznak, a változás hatását figyelembe kell venni a fejlesztés folyamán. (Például ha a szolgáltató által biztosított terület mégsem elegendő a teljes adatbázis tárolására, akkor a rendszert fel kell készíteni osztott adatbázis használatra.)
A fejlesztés és az üzembe állítás költségeinek becslése.
A rendszer telepítéséhez szükséges követelmények (pl. telepítő program, az üzemeltető személyzet betanítása stb.)
A legfontosabb szolgáltatások összefoglalása, a felhasználók szemszögéből, esetleg prioritásokkal kiegészítve.
A rendszer fejlesztését és működését befolyásoló korlátozó tényezők. Például a rendszernek egy kis kapacitású személyi számítógépen is kell futnia, teljesítenie kell xx törvény előírásait stb.
Például teljesítmény jellemzők, válaszidő, biztonsági szint, felhasználó barátság, stb.
Fajták, média stb.
Itt kell felsorolni minden olyan kockázati tényezőt (esetleg rangsorolva is), amelyek előre láthatók, és befolyásolhatják a fejlesztés eredményességét illetve határidőn belüli teljesítését. Ha lehetséges, adjuk meg a kockázat csökkentése érdekében megtehető intézkedéseket.
Itt adjuk meg a szövegben előforduló szakterületi kifejezések (és kivételesen az elkerülhetetlen informatikai szakkifejezések) definícióját vagy magyarázatát. A definícióban vagy magyarázatban csak a szótárban levő kifejezések és köznapi kifejezések szerepelhetnek.
Ez a fejezet adja meg az alapját annak a szógyűjteménynek, amely önálló dokumentummá válva a fejlesztés során folyamatosan bővül és egyre pontosabb magyarázatokat tartalmaz, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy elkerüljük a fejlesztők és a szakterületi szakértők közötti félreértéseket.