Az UHU-Linux
Az általam bemutatott operációs rendszer az UHU-Linux
1.0-rc2 (Hidraulika) verziójú, teljesen magyar nyelvű Linux disztribúció, a kernel verziószáma:
2.4.20-1, az init verziója: 2.84. Ez egy általános célú, többfelhasználós,
többfeladatos oprációs rendszer. Fejlesztői: Dömsödi Gergely, Koblinger Egmont, Kovács András,
Körmendi András, Mezei Gábor és Pozsár Balázs. Fontos megjegyezni, hogy a fejlesztés a jövöbeli
felhasznalók bevonásával történt, ez jelentösen támogatja a felhasználhatóságot.
Az UHU-Linux minimális hardverigénye:
* Processzor: minden x586, vagy annál magasabb osztályba tartozó processzor. Ide tartoznak a következők: Pentium I/II/III/IV, AMD K6/II/III, AMD Duron, AMD Athlon/XP/MP. A multiprocesszor támogatás az SMP rendszermag támogatása után rendelkezésre áll.
* Memória: legalább 64MB szükséges, de 128MB javasolt.
* Merevlemez: az IDE vagy SCSI meghajtók használhatók, a legtöbb SCSI és RAID vezérlőt automatikusan kezeli.
* Merevlemez szabad terület: a teljes telepítéshez legalább 2GB javasolt.
* USB: a legtöbb eszköz támogatása biztosított.
* CD-ROM és DVD-ROM meghajtók: A legtöbb IDE és SCSI modell támogatott.
* Grafikus kártyák: az ISA, PCI és AGP kártyák támogatása biztosított, az nVIDIA kártyák esetében a gyártó licencpolitikai elvei miatt az UHU-Linuxban megtalálható "nv" meghajtóprogram nem tartalmazza a 3D támogatást.
* Hálózati adapterek: a legtöbb ISA, PCI hálózati eszköz támogatott.
* Nyomtatók: A tintasugaras, a lézer és a Postscript nyomtatók támogatása biztosított.
* Hangkártyák: A rendszer az alkalmazott ALSA hangrendszernek köszönhetően szinte minden hangkártyát tökéletesen kezel.
* Laptopok: A legtöbb Laptopfunkció tökéletesen támogatott.
* Egyebek: a TV/Rádió kártyák, lapolvasók, webkamerák, digitális kamerák és FireWire eszközök támogatottak.
A rendszer - mint a Linux disztribúciók általában - sok fájlrendszer tipust támogat
( Linux ext3, ReiserFS, JFS, Linux ext2, FAT32, FAT16 valamint a virtuális memória), alapértelmezés
és egyben a root directory tipusa: Linux ext3. A fájlrendszer felépítése követi a `Linux Fájlrendszer
Standard' (FSSTND) leírását. Tehát a gyökér fájlrendszerhez csatolja a /home, /usr és /var
fájlrendszereket és a /bin, /boot, /dev, /etc, /lib, /lost+found, /mnt, /opt, /proc, /root, /sbin, /tmp,
/var jegyzékeket. A gyökér fájlrendszer csatolási pontja: /, ez minden fájlrendszer, jegyzék és
fájl szülője, tartalmazza mindazt ami a bootoláshoz kell, amíg a többi fájlrendszert csatlakoztatni lehet.
A /home fájlrendszer a felhasználók home directory-jainak bejegyzéseit tartalmazza, A /usr
fájlrendszer tartalmazza a parancsokat, jegyzékeket, kézikönyv lapokat, és egyéb, a normális üzem alatt
nem változó fájlokat, így ezt érdemes csak olvashatóan csatolni. A /var fájlrendszer változó
fájlokat tartalmaz, mint pl. a spool jegyzékek (a levelezéshez, hírekhez, nyomtatáshoz), naplófájlokat
(log file), formázott kézikönyvlapokat és ideiglenes fájlokat. A hagyományok szerint minden, ami a /var
-ban van, kerülhetne akár valahova a /usr -be is, de akkor nem lehetne a /usr -t csak olvasható
módban csatlakoztatni. A /bin a bootolás során szükséges parancsokat tartalmazza melyeket
(a boot-olás után) a felhasználók is használni fognak. Az /sbin ugyanaz, mint a /bin, de
az ebben levő parancsokat nem a normál felhasználóknak szánták. Az /etc jegyzék gépspecifikus
konfigurációs fájlokat tartalmaz. A /root a root felhasználó home jegyzéke. A /lib tartalma
osztott könyvtárak a gyökér fájlrendszer programjaihoz. A /dev jegyzék eszközfájlokat tartalmaz.
A /tmp tartalma: ideiglenes fájlok. A boot-olás után futó programoknak inkább a /var/tmp
használata ajánlott a /tmp helyett, mivel az előző valószínűleg egy kisebb kapacitású lemezen van.
/boot a boot betöltő ( az UHU-Linux a GRUB-ot használja rendszerbetöltőként ) által használt fájlok
helye. A kernel image fájlok is itt vannak, nem a gyökérjegyzékben.Az /mnt jegyzék szerepe:
csatlakozási pont az ideiglenes csatlakozásokhoz. Az UHU-Linux egyik észrevétlen, de különleges tulajdonsága
a "supermount" (gyors és transzparens megoldás a tradicionális "mount/umount" parancsok helyett), amely a
felhasználók számára egyszerűen megvalósítható hozzáférést biztosít az eltávolítható médiákhoz (CD-ROM,
mágneslemez, különféle USB eszközök, stb.).
A Linux támogatja a virtuális memória (virtual memory) kezelését. Ez azt jelenti,
hogy képes lemezterületet RAM bővítésként kezelni, azaz a felhasználható memória mérete ennek megfelelően nő.
A kernel a pillanatnyilag nem használt memóriablokkokat kiírja a merevlemezre, így a felszabaduló memória
más célra felhasználható lesz. Amint az eredeti tartalomra újra szükség lesz, a kernel visszaolvassa a
memóriába. A merevlemez azon részét, amelyet a virtuális memória használ swap területnek (swap space)
nevezzük. A Linux a fájlrendszer egy normális fájlját vagy egy külön partíciót is tud használni mint swap
területet.
Az UHU-Linux szabadon terjeszthető, egy CD-lemezes változata tartalmazza az sh,
bash és a csh burkokat, valamint a WindowMaker, a Gnome, a kde a
blackbox és az IceWM grafikus felhasználói felületeket. Az UHU-Linux telepítés után
működőképessé konfigurálja a rendszert, már csak finomhangolásokat kell elvégezni ( pl.: működik az X szerver,
de pl. a swap nem, hacsak nem külön partíción helyezkedik el ).
Készítette: Sándor Tibor, G-2In1