Sz.:
Szerelem,
már nem hiszel benne, hogy van ilyen.
Emellett,
mégis reménykedsz benne, hogy igen.
Félsz, hiszen nem sokáig tart,
a remény szép lassan kihal!
Akár egy nem létező faj,
eloszlik, mint egy felhő raj!
Viszont valami megmarad,
szívedben épít egy falat!
Ami mindennél erősebb,
majd később törhetetlen lesz!
E mögé gyűl a gyűlölet,
ez aztán tiszta őrület!
R.:
Lehet-e hinni csalódás után?
E kérdés még mindig válaszra vár!
Legszívesebben feladnád,
a környékről is elfutnál!
Bár elhihetnéd, a szerelem jár,
de csalódás ér csalódás után!
Be kell látnod, hogy elbuktál,
de nem adod fel, szembe szállsz!
Sz.:
Feleded,
hisz tudod, más megoldás nem lehet.
Megteszed,
de egy szilánk megmarad lelkedben.
Élsz, de csak szomorúság lel,
mert elmúlt a nagy szerelem!
Teljes felemészt a magány,
szíved lángján most ő az árny!
Viszont valaki kifaggat,
önmagad legbelső szava:
„Hogyha feladod, szebb lehet,
de ahhoz menekülnöd kell!”
Lehet, elfog az őrület,
de nem győzhet a gyűlölet!
2006. július 25. kedd
|