|
Sz.:
Mellettem fekszel, lágyan ölelsz át.
Hallok minden esőcseppkoppanást.
Rád nézek, szemedben ragyog a vágy,
érzem, áttomboljuk az éjszakát!
Édes csók, kár, hogy szétveti a kéj,
de nincs helye, amikor forr a vér!
Mindörökké egymásé maradunk,
a vágy karmából nem szabadulunk!
R.:
Ölelj magadhoz, sose engedj el!
Nem tudom elképzelni nélküled!
Nem tudom, de nem is akarom!
Te vagy az éjjelem, te vagy a nappalom!
Szoríts magadhoz, sose feledd el,
te vagy az értelme életemnek!
Akárhova lépsz, én ott vagyok!
Te vagy a tegnapom, te vagy a holnapom!
Sz.:
Odakint hűvös szelek tombolnak,
s ragyog a fény, ránk talált a holnap!
De gyönyörű éj volt, s ez a lényeg,
ha lemegy a Nap, majd újraéled!
Szívünkben a vágy újra lángra gyúl,
nem számít jövő, és nem számít múlt!
Mindörökké egymásé maradunk,
a vágy karmából nem szabadulunk!
2006. április 18. kedd
|
