Mágnesdob

A mágnesdob történelmileg a számítástechnika legrégebbi digitális mágneses tárolója. 1950 és 1960 között ez volt a legelterjedtebb tároló. Ezen tárolták a programokat és a különböző adatokat is. A mágnesdob egy, a légellenállás csökkentése céljából vákuumban elhelyezett ferromágneses anyaggal borított fém henger. Az adatokat tároló csatornákat (track-eket) a dob felszínén helyezték el, és minden csatornához egy-egy rögzített olvasó/író fej tartozott. Ez egyébként a mágneslemez és mágnesdob közti alapvető különbség: míg az előbbi esetében a lemez is és az olvasó fej is mozog, az utóbbinál csak a dob forog. Ez a megoldás mágnesdob esetében nagyságrendekkel rövidebb elérési időt biztosított. A BSD operációs rendszerekben anakronizmusként mind a mai napig fennmaradt a /dev/drum elnevezés (drum = dob), amivel most a virtuális memóriát azonosítjuk.

Egyébb adatok:

Párhuzamos szervezésnél az egymáshoz tarozó bitek a henger egy alkotója mentén helyezkednek el, így az álló író/olvasófejekhez egyszerre jutnak (párhuzamos üzem). A mágnesdob tárolók jelentősége a mágneslemez és mágnesszalag tárolókénál kisebb. Átmérője 100...600 mm, fordulatszáma 1000...20 000 ford/min.